Jól van, nincs baj: a 16-os részben - annak ellenére, hogy nem event-jellegű volt, mint a múlt heti Madonnás - visszatért az évad első felének színvonala, és úgy érzem kijött abból a hullámvölgyből a sorozat, amibe sokak szerint került az előző két részben.
Aztán lehet, csak én vagyok ezzel így, más kritikákat még nem olvastam. Nekem viszont tetszett a rész, és ez annak is köszönhető, hogy mertek drámázni picit a sok-sok komédia mellett, és mertek hozzányúlni a mellékszereplőkhöz, most például Mercedes és Kurt kapott egy-egy sztoriszálat, ráadásul szólót is énekelhettek végre (Mercedesé nagyon erős volt).
A dráma melmett azért mos is megvoltak a fetrengős poénok, egysorosok. Sue Sylvester jelenetei pedig még mindig aranyat érnek, óriási a karakter. Igaz, az, hogy ennyit szerepel, visszaüthet még később, mert lehet, hogy egy idő után unalmas, és talán idegesítő lesz már a karakter. Remélem, hogy ez azért még egy jó darabig nem lesz probléma.
Azért a mai részben is történt valami különleges, visszatért Kristin Chenoweth, akinek még mindig zseniális hangja van, de a karaktere most sem tetszett igazán, bár az előző szereplésénél ez most jobb volt. Az viszont érdekes, hogy Mister Schuester egy szót sem szólt neki Emmaról, akibe eddig halálosan szerelmes volt, és inkább a volt feleségére fogta, hogy miért nem feküdhetnek le. Talán miattuk (Schuester és April) volt az, hogy közepénél kicsit leült az epizód, a második közös daluk szerintem nagyon hosszú lett, és nem sok értelmét láttam.
A maradék 35 perc viszont nagyon tetszett, bár az még feltűnt, hogy - a Madonnás epizódot leszámítva - a szünet után nem nagyon választottak erős számokat, mármint olyan tekintetben, hogy nem voltak ismertek (na jó, én nem ismertem őket). Ebben a részben viszont jól előadták őket, bár Kristin Chenowethnél feltűnt, hogy nagyon nem volt szinkronban a szája mozgása a hanggal, ezt szerintem jobban is megcsinálhatták volna. A kis hibák ellenére is 8/10, élveztem a részt, és úgy látszik, hogy a Glee most már tényleg visszatért. Azt a 14-es részt pedig gyorsan felejtsük el.
