Bocsánat, hogy tegnap nem raktam ki ezt a részt, de nem voltam itthon. De ma itt a nagy alkalom. Megismerkedünk egy újabb személlyel, aki nem ás mint Grandmaster Flash. Ő az aki a scratchet kialakította. Többi a tovább után.

Grandmaster Flash, a technikus

A triumvirátus harmadik tagja Grandmaster Flash, polgári nevén Joseph Saddler. Flash szintén a Karibi szigetvilágból való, családja Barbadosról származik. Ő maga már New Yorkban született. Kisgyermek korától érdekelték a lemezek és a lemezjátszó. Érdeklődéséért azonban kemény árat fizetett. „Apámnak lemezgyűjteménye volt a mindene. Ezért aztán megmondta: „Soha ne lássalak a lemezeim körül!”, persze én amint kilépett a házból máris a lemezei között kutattam, amiért aztán rendszeresen jól elfenekelt”. Szerencsére ez nem bátorította el Flasht. Azonban eleinte nem volt se komoly gyűjteménye, sem drága felszerelése. Ezért maradt a stílus. Flash Herctől eltanulta a break, egy másik DJ-től, DJ Pete Jonestól a mixelés fontosságát. Jones nem volt hip-hop DJ, discoban utazott, azonban Herc-el szemben szettjeit a folyamatosság jellemezve, a végtelen folyammá mixelve az egymást követő számokat. Míg Herc csak „visszadobta” a tűt a break kezdetére, azáltal igen sokszor ütemkésést okozva, Pete Jones lágyan egymásba vezette a számokat. Pete Jonest figyelve és otthon a végtelenségig gyakorolva rájött, hogy a lemezről, mint egy óráról le lehet olvasni a break kezdetét és végét. Utolsó lépésként, technikusi tanulmányainak is köszönhetően összetákolt egy rendszert, melynek segítségével előre bele tudott hallgatni egy fülhallgatón keresztül a második lemezbe. Flash „quick mixnek” nevezte el a technikát. (Ma talán ez kissé nevetségesnek tűnik, hiszen erre minden keverő képes, azonban ne felejtsük el, hogy mindez a hetvenes évek, és a Bronx). Végül hónapokon áttartó fáradhatatlan gyakorlás következett, és végül ’75 nyarán a nagyközönség elé állt. Azonban a reakció elmaradt. Azaz inkább nem elmaradt, hanem nem történt semmi. Az emberek értetlenkedve álltak. „És kábé egy hétig sírtam”, vallja Flash. Aztán rájött a megoldásra. A technika nem minden, ettől még nem fog a közönség megőrülni. Elhatározta, hogy egy vokalistával egészítí ki a műsort. Ekkor került Cowboy a képbe. Cowboy valamikor Black Spade volt, aztán amikor elkezdett Flash-el lógni kiderült, hogy van tehetsége, mint MC. A sorokból lassan rím párok, a rím párokból versszakok lettek. Cowboyhoz csatlakozott még két Flash buli látogató, Melle Mel és Kidd Creole, megalakult a Grandmaster Flash and the Three MCs, majd a Furious Four és végül a Furious Five. Mindemellett még ott volt Theodore, Flash tizenhárom éves pártfogoltja. A legenda szerint a későbbi Grandwizard Theodore egyik nap otthon gyakorolt, mikor anyja rászólt, hogy halkítsa le a zenét. Theodore nem akarta elveszteni a részt, amit éppen hallgatott, ezért rátenyerelt a lemezre, míg a lemezjátszó tovább pörgött alatta. Karcos hangra lett figyelmes. Amikor anyja kiment a szobából elkezdett ezzel a hanggal kísérletezni, ide-oda húzogatva a lemezt a tű alatt. Kicsit fejlesztette, ritmust vitt bele, majd pár hét múlva megmutatta Flashnek. Még pár hét és már bulikon scratch-elt Flash és Theodore, az emberek pedig csak ámultak. Ezzel együtt eleinte Flash technikáját, a quick mixet lenézte a többi DJ: „lemezromboló, így neveztek a hátam mögött”, magyarázza Flash. Közben Flash egyre fejlesztette, csiszolgatta tudását, már csukott szemmel, a lemezjátszóknak háttal, könyökkel, lábbal scratchelt, kevert. Az MCk energikus műsorukkal kötötték le a közönséget, aki száma is csak egyre nőt és Flash végül befutott. „Kifiguráztak néhány évig, „te vagy aki tönkreteszi a lemezeket”, de végül stílust kellett váltaniuk”, nevet nem kis megelégedéssel a „Nagymester” manapság.

És egy kis előreutalás a holnapi cikkre: