HabiBárpult

A Starz a hetekben jelentette be a sorozat kaszáját, tehát a második évad utolsó része, egyben a sorozat utolsó epizódja is volt. Köszönhetően annak, hogy a csatorna nem szólt időben a Party Down készítőinek, a sorozat nem kapott rendes befejezést, cliffhangerrel végződött. Ennek ellenére, véleményem szerint elvárható lett volna, hogy egy jó résszel zárják a 2. etapot, de ez sajnos nem sikerült.

Pedig bevetették a nagyágyúkat, Jane Lynch visszatért az évadzáróra, de valahogy a Glee után már nem volt annyira ütős ez a szerepe, Constance közel sem akkora arc, mint Sue Sylvester. De nem csak rajta múlt, hogy a 2x10 nem fog a sorozat legjobb részei közé tartozni, valami nem működött a részben, talán Casey-nek és Henry-nek több közös jelenetet kellett volna adni, vagy esetleg Kyle-t jobban erőltetni, nem tudom.

Azt amúgy már az évad korábbi részeiben is észrevettem, hogy akkor a legjobb a sorozat, ha Henry és Casey sokat szerepel együtt, kell az ő kis románcuk a hangulat megteremtéséhez. A Party Down piknikes rész is pont ezért volt gyengébb, bár abban a szakításra kellett koncentrálni, tehát az még meg is érthető (az viszont nem, hogy Kristen Bell miért nem volt vicces).

Összességében az évad nagyon hullámzóra sikerült szerintem, voltak fergeteges részek, de néhány felejthető is akadt, ami azért annyira nem volt jellemző, az 1. évadra. Én viszont úgy vettem észre, ha az ember el tud merülni a sorozatban, ha csak arra koncentrál, akkor sokkal élvezhetőbb, tehát lehet nem csak az írókon múlik, hogy mennyire jön be egy adott rész, hanem a nézőn. Ezért ajánlanám, hogy aki tudja, az inkább egybe, darálva nézze, mert úgy sokkal élvezetesebb (én az elsőt így néztem, és nagyon jó volt).

A hullámzó teljesítmény, és a gyenge finálé, plusz a lezárás hiánya miatt, nálam csak 7/10 az évad, de ennek ellenére ott van a jobb szitkomok közt, és nagyon sajnálom, hogy vége, mert jó volt a kicsit Office-ra hajazó humort, más környezetben is látni. Reménykedjünk, hogy mások is követik majd ezeknek a sorozatoknak a példáját, és a közeljövőben még több ilyen humorú szitkomot láthatunk, a rengeteg aláröhögős családi, vagy romantikus komédia helyett.

Ha nem lenne a Community, akkor simán a Cougar Town lenne az év meglepetése. Na, nem ezért, mert olyan jó volt a sorozat az elejétől a végéig, hanem azért, mert Bill Lawrence észrevette a hibákat, és nem volt annyira pökhendi (talán ez a jó szó), hogy ne foglalkozzon velük. Komolyan mondom, én nem láttam még egy sorozatot sem, ami évad közben csak úgy koncepciót vált, ráadásul úgy, hogy bejön a váltás, és a sorozat jobb lesz, mint előtte volt. Hát Bill Lawrence megcsinálta.

Persze simán lehet, hogy a pumás téma leváltásának a csatornához is köze volt, hiszen a Modern Family-vel megy a Cougar Town együtt, és az egyik ugye családi sorozat, a másik pedig egy 40 éves "cougar"-ról szól - látható, hogy a két téma nem épp hasonló korosztályt, embereket céloz meg. Ezért mondom, hogy talán az ABC is akarta, hogy legyen egy kicsit "családiasabb" a sorozat, sőt, állítólag még a címet is le akarják cserélni, mivel sokan pont a "Cougar" szócska miatt nem néznek bele a sorozatba.

Na, mindegy, a lényeg nem az, hogy kinek az ötlete volt, hanem az, hogy megcsinálták, és ennél jobb dolog azt hiszem nem is érhette volna a sorozatot. Valahogy felszabadultabb lett az egész, nem annyira görcsösek a karakterek, színészek, és sokkal szerethetőbb lett a sorozat. A cougar-ság teljesen eltűnt belőle (Barb, Jules egyik munkatársa, megmaradt mondjuk, de másodpercekre tűnik fel csak, teljesen random módon), a főszereplőnő már meg is találta az igazit (vagy nem), a munkahelyet egyáltalán nem mutatják, (majdnem) végig Jules házában történnek a dolgok, és a barátokon van a hangsúly.

Akár mondhatnánk azt is, hogy a Cougar Town lett az évad végére az új Friends, de ez azért nem teljesen igaz, más a két sorozat humora, és a CT azért valamivel több karakterrel operál, meg nem is csak szinglikről szól. Minőségben viszont (most már) közel áll egymáshoz a két sorozat, nálam fel is kúszott a pontszám 7/10-re (az évad eleje lehúzza), és, ahogy már írtam egy régebbi posztban, a Cougar Town lett a szerdai napon a kedvenc szitkomom, megelőzve a Modern Family-t és a The Middle-t is. Ha jövőre tudják hozni ezt az évad végi minőséget, akkor talán még a dobogóra is odaérhet a sorozat, a szitkomok közt.

A RoE-nek két dologban is sikerült élre állnia az idén: ebben az évad simán a legjobb CBS-es szitkom volt (persze nem volt nehéz dolga, a Big Bang gyengélkedése miatt), és a legjobb párkapcsolatos sorozat is, bár ebből idén nem volt olyan sok (na, majd jövőre, szitkomok közül szinte csak ilyen lesz).

Alapból két karakternek köszönheti a "sikerét" a sorozat, Jeffnek és Russelnek. Előbbi persze a színész miatt is ilyen jó, Patrick Warburton dörmögése valami óriási, utóbbi karakter viszont tényleg jó, David Spade itt annyit nem tesz hozzá a dologhoz, mint mondjuk Barney-nál NPH (hasonló a két karakter nagyon), de teljesen jó hozza a kicsit már öregedő, annyira nem is szép, és ráadásul alacsony nőcsábászt.

Azt viszont nem tudom, hogy az évad miért tetszett ennyire, az előzőekhez képest. Talán Timmy állandó szereplővé tétele volt az egyik meghatározó tényező (viszont a főcímbe photoshoppolása valami borzalmas lett), elég hamar fontos és vicces részévé vált a sorozatnak, de ez igazából nem lett volna elég. Valószínűleg összeszedték egy kicsit magukat az írók, és jobb poénokat írtak az évadban, de az is lehet, hogy csak a gyenge konkurencia miatt éreztem ennyire jónak a sorozatot.

Mondjuk volt hibája is, Adam lebutítását nem értem, eddig sem volt nagy karakter, ezzel pedig még jobban elrontották, de ez még azért belefért. A másik, amit nem értek, hogy minek húzzák már az esküvőt a pilot óta. Annyira nem zavar, mikor nem foglalkoznak vele, de pl itt a fináléban nem értem mi értelme volt előhozni. Amúgy is, valószínűleg semmi komolyabb változás nem lesz, ha összeházasodnak, szóval nyugodtan meg lehetett volna oldani, akár ebben a részben is, még csak nem is kellett volna mutatniuk.

Ezek persze apró híbák, nem nagyon vonnak le a sorozat élvezhetőségéből, de azért észrevehetőek, főleg az Adam-es dolog. A 7/10 - mert hogy ennél azért nem volt jobb - így is jár neki, jövőre pedig meglátjuk, hogy a 22 részes, teljes évaddal, mit kezd a sorozat.

Visszatért az HBO sikersorozata (ami valószínűleg sehol sem lenne a Twilight-őrület nélkül - Vampire Diareis sem -, bár ki tudja) és ott folytatta ahol abbahagyta, nem csak minőségben, és furcsaságokban, hanem a történet terén is, hiszen a premier első jelenete (az előző évad összefoglalója után), pár másodperccel a finálé cliffhangerje után játszódik. A tovább után spoileres írás az évadnyitóról, előbb az, hogy mi történt, utána pedig kis elemzés, hogy mit gondolok az új szálakról, és magáról a részről.

Megjött a nyárt egyik legjobbnak ígérkező újonca, és a pilot alapján úgy tűnik, hogy be fogja váltani a hozzá fűzött reményeket, teljesen azt hozta, amit az ember az előzetesek alapján várt tőle.

A sorozat sztorija röviden annyi, hogy van 7 ember, akik egy nap egy hotelben ébrednek fel, nem ismerik egymást, nem tudják, hol vannak, miért kerültek ide. A pilot során persze kiderül pár dolog, a komoly kérdésekre ugyan nem kapunk választ, de azért adagolják az infókat. A pilotban van egy másik szál is, amelyben egy újságíró nyomoz a főszereplőnő eltűnése után. Nem tudom, hogy ez mennyire fog szerepet játszani a sorozat többi részében, most is csak 3-4 jelenete volt az arcnak, de azért itt is sikerült pár érdekesebb dolgot bedobniuk az íróknak.

Ami nagyon tetszett az az, hogy egyből belevágtak a közepébe, és egyedül a főszereplőnő elrablását mutatták meg, utána egyből jöttek a hoteles jelenetek. Én azt hittem, sokkal többet fognak tökölni, meglepett, hogy egyből a lényegre tértek. Tetszett még az is, hogy a kérdések, és egy-két válasz mellett, be tudtak dobni az írók pár wtf-pillanatot is, aminek nem sok köze van igazából a fontosabb dolgokhoz (egyelőre legalábbis), de azért érdekesek. Nem olyanokra kell gondolni, mint mondjuk a Silent Hillben, hogy egyszer csak szakadék az út végén, de volt pl ehhez hasonló dolog is.

Ha már Silent Hill, akkor a pilot hangulatát egy kicsit ahhoz a játékhoz is tudnám hasonlítani, ugyan nem olyan sötét, meg nem is horror, de azért hasonló. Ebbe spoilerek nélkül nem nagyon lehet belemenni, nem is szeretnék, meg vannak ennél fontosabb dolgok is, mint például a karakterek.

Egy ilyen sorozatnál ugyan a kérdések, és a történések a fontosabbak, a szereplők inkább csak másodlagosak, de azért azokról is kell beszélni. Itt sajnos van pár klisé, a legnagyobb talán a szőke csaj, bár egyelőre két szónál többet nem mondott, szóval lehet mégsem lesz akkora klisé. A szőke csajon kívül van még a katona; a titokzatos múltú, aki "mindent tud"; a forrófejű, akihez mindig odakerül valahogy egy fegyver; és a nagyon gyanús, aki végül tuti nem fog a rosszak közé tartozni, csak kell valaki, aki elterelje a figyelmet az igazi gonoszról.

Persze itt nem a karaktereken volt a hangsúly, hanem a rejtélyeken, és magán a sztorin, az pedig jó volt, hozta az elvárt szintet. 7/10 egyelőre, jobbnak néz ki, mint a Happy Town, vagy tavalyról a Harper's Island, a rész vége pedig ütött (kár, hogy ellőtték a promóban), tehát várós a második rész.

Hiába csalódás az évad, egyszer-egyszer azért még meg tud nevettetni a sorozat. Így volt ez a fináléval is, ami ugyan nem volt nagy durranás, de Penny szerepeltetése miatt tetszett, az új "barátjára" épített poénok nagyon bejöttek.

Érdekes amúgy, hogy még a sorozat rajongói is mennyire "utálják" a csajt, míg szerintem sokkal nagyobb poénforrás, mint, teszem azt, Leonard, akin már részek óta nem tudok röhögni, vagy épp Wolowitz, akinél Raj mostanában sokkal nagyobbakat olt.

Érdekes amúgy, hogy így a 3. évadra, Sheldonon is változtattak picit az írók, és ezt először nem tartottam jó döntésnek (ok, egyszer még elmegy a Bazinga, de hogy egyfolytában...), de itt a flashbackes epizódban, a régi Sheldont látva, azt kell mondjam, hogy jó döntés volt ez, az az írók részéről. Nekem az a fajta poén, valahogy túl sok már, jobb így, hogy egy kicsit "emberibb" lett Sheldon karaktere.

Sokan mondták azt is, hogy a szezon (egyik) nagy hibája a Penny-Leonard kapcsolat volt. Én ebben csak abból a szempontból értek egyet, hogy ha már összehozták őket, akkor szerintem nem kell volna szakítaniuk, jók voltak ők együtt. Ráadásul nem így, annyira erőltetettnek tűnt, egyik pillanatban még minden oké, a másikban meg már szét is mentek.

Én amúgy nem tudom megmondani mi volt az évad hibája, talán a geek-utalásokból volt kevés (Firefly-os pl ütött volna a finálé előtti részben, kár, hogy elspoilerezték), vagy egyszerűen nem tetszik már ez a fajta poén, de idén a Big Bang nem volt ott a kedvencek közt. Így is 7/10, de azért már közel sem a legjobb szitkom. Pedig tavaly még az volt...

Tavasszal egy sorozatban csalódtam nagyobbat a HIMYM-nél, és ez sajnos az Office volt. Még mindig ott van a kedvenceim közt, de az biztos, hogy "évad szitkomja" cím idén nem a The Office-é lesz.

Hol romlott el a sorozat? Na, ez jó kérdés, de annyira azért nem bonyolult: Pam és Jim egyszűrűen unalmassá váltak, és ez abból is látszik, hogy az évad két - róluk szóló - event epizódja, az esküvős, és a szüléses is gyenge lett. Utóbbiról ugyan nem írtam kritikát (előbbiról itt - 8/10-et kapott, de ez nagyban köszönhető a táncnak), de emlékszem, borzalmasnak tartottam, az egyetlen poénforrás Dwight volt benne, aki a szülés közben "beköltözött" Jimékhez, és ott rajult picit (nem lövöm le mit, mert az tényleg nagy volt).

Ezen felül pofátlanságnak tartottam, hogy a visszatérés után kiszúrták a szemünket egy clip show-val. Az ember várja az új részt, erre betolnak egy ilyen "válogatást". Ha darálom a sorozatot, és egyszer csak jön egy ilyen rész, akkor általában nincs vele problémám, Friends-ben meg Scrubs-ban is jók voltak ezek az epizódok, de így nagyon zavart.

Negatívumnak éreztem a főszálat is az évad második felében, nagyon nem jött be ez a Sabre cég, és a fináléban, a "ki köpött?" szál is gyenge volt szerintem, bár egy poént azért sikerült ezzel kapcsolatban összehozniuk az íróknak. Amúgy lehet, hogy ezt a főszálat csak azért tartottam gyengének, mert az előző évadban nagyon tetszett a Michael Scott Company - az szerintem sokkal eredetibb volt -, mindenestre, nálam ez is rontott a sorozat színvonalán.

Azért még így is megkapja a The Office a 7/10-et, mert azért a 9 pontot nagyon nehéz lerontani (na meg Michael Scott még mindig óriási karakterrel, Dwighttal egyetemben), de már bőven nem a legjobb sorozat, sőt, a pénteki napon, nálam még a 30 Rock is megelőzte, de erről majd egy másik bejegyzésben bővebben. A cliffhanger amúgy tetszett, remélem, tényleg visszatér az a szereplő, talán ő vihetne egy kis színt a sorozatba.

Úgy bizony. 5 nap és sorozatzáró, épp ezért nem is írok most hosszú kritikát, most már nincs értelme találgatni, hiszen úgysem (vagy úgyis?) az lesz, amire számítunk.

Ehh. Kettős érzéseim vannak a résszel kapcsolatban, de igazából nem tudom megmondani, hogy miért. Spoileresen azért megpróbálom.

Ritka az ilyen, de a Romantically Challangednek sikerült a második részre is viccesnek, szerethetőnek maradnia, és a pilot egyik legnagyobb hibáját is orvosolták a 2. részre.

Azért kezdtem ezzel a kritikát, mert a legtöbb aláröhögős szitkomnál (számomra) el szokott veszni a varázs, a második epizódra. A Romantically Challangednél viszont nem ez történt, sőt, ez a rész talán még jobban tetszett, mint a pilot. Ennek talán az az oka, hogy Alyssa Milano karaktere kicsit a háttérbe szorult, és mikor ő szerepelt, akkor sokkal viccesebb volt, mint az előző részben.

A többiek egyszerűen megmaradtak olyan jónak, mint múltkor, és a szőke csaj - aki a pilotban alig szerepelt - is sokkal jobb volt, így, hogy ő kapta végül is a főszerepet az egyik szálban. E rész alapján amúgy úgy tűnt, hogy Alyssa Milano nem lesz annyira főszerepben, hanem egyenlőek lesznek a karakterek. Persze lehet, ez csak most jött ki így, de mivel nem igazán van fősztori, akár az is megeshet, hogy minden részben máson lesz a hangsúly.

2 rész után most már a sorozat humora is kezd kialakulni, úgy tűnik, főleg fizikai lesz, szexuális utalásokkal, és az állandó poénforrás, a karakterek romantikus kalandjai lesznek. Vagy nem, de két rész alapján így néz ki, és nekem ez egyelőre bejön, nálam ez a rész is 7/10.

Hányattatott sorsú sorozat a Romantically Challanged, rengeteget tologatta az ABC Alyssa Milano (Charmedben volt 7 évadon keresztül főszereplő) szitkomját, és többször  úgy állt a dolog, hogy nem lesz semmi a sorozatból, de végre itt van, és az elvárásokhoz képest (ami kb 0 volt) egész jól sikerült, több helyen is lehetett rajta röhögni.

A sorozat tipikus haverszitkom, van két férfi, két nő, és egy kávézó/étterem, ahova lejárnak beszélgetni. A pilotban még kiderül, hogy az Alyssa Milano által játszott karakternek az ex-férje újra meg fog házasodni, és ezért bepánikol a csaj, és minél gyorsabban megpróbál pasit szerezni. Ennél több viszont nem nagyon derül ki, a karakterek közti kapcsolatokról sem tudunk meg szinte semmi. Épp ezért, nekem az egész rész során olyan érzésem volt, mintha nem is pilotot néznék, hanem egy sokadik részt.

Ennek ellenére működött a dolog, főleg a karaktereknek és a színészeknek köszönhetően. A Worst week-es arc nagyon jó, és a másik férfi is (őt még nem láttam másban), a hölgyek talán gyengébbek (a képen is látható szőke, a Two and a Half Men-ben játszotta Alan titkárnőjét), főleg - érdekes módon - Alyssa Milano, aki szerintem túl sokat vigyorgott, nem állt jól neki.

A karakterekkel viszont nem volt baj, volt köztük chemistry, és az íróknak is sikerült pár jobb poént összeütniük, én többet nevettem rajta, mint mondjuk egy HIMYM-epizódon, bár ez lehet nem nagy szó mostanában. A 7/10-et nálam megkapja, ha tartja a szintet, akkor simán behúzhatja nálam a hétfői szitkomok közt a második helyet (Big Bang még mindig nem talált magára sajnos). Nagy kár, hogy csak 7 részes az első évad, ráadásul a folytatás is elég necces, a főszereplők közül már ketten is csatlakoztak új pilothoz, igaz, ez csak másodlagos opció, de az ilyenek általában a sorozat végét jelentik (a nézettség amúgy "semmi extra" 3.1 18-49-ben, tavaly ez nem volt elég a Surviving Suburbia-nak, ami szintén áprilisban kezdett, ugyanebben az időpontban).
 

Na, ennek is vége, nekem a midseason legvártabb sorozata volt a Human Target, és én úgy érzem meg is felelt az elvárásaimnak, nem akart több lenni egy lightos, b-filmekre hajazó akciósorozatnál, annak viszont (szinte) tökéletes volt.

Kezdjük az évadzáróval, ami ha nem is volt a legjobb rész az évadban (a Baptiste-os nekem jobban tetszett), de azért volt benne egy-két elég jó megoldás, és pár wtf-momentum is. Én úgy érzem tökéletes választás volt a finálé témájának, Cristopher Chance "eredettörténete", ráadásul így több legyet ütöttek egy csapásra az írók: megtudtuk hogyan és miért állt át a jó oldalra, láthattuk Katherine-t (akinek a halálában én még nem vagyok 100%-ig biztos), és azt is megtudtuk, hogy miért pont Cristopher Chance a főszereplő neve. Az már csak bónusz volt, hogy az "old man", Baptiste, és Guererro is feltűnt a flashbackekben.

Persze voltak kiszámítható fordulatok is az epizódban, mint például az öreg CC halála, de azért összességében jó, élvezhető epizód volt. Annyira, hogy a negatívumok közé még akartam valamit írni, de kiment a fejemből, pedig 5 perce fejeztem be a rész megnézését. Talán még azt nem tetszett, hogy kevés dolog történt a jelenben, de ez meg a vége miatt nem igaz, hiszen az old man megjelenése elég nagy wtf volt (na meg az is, hogy a kutya AZ a kutya:). Ráadásul ez után jött még a cliffhanger, hogy Chance és a régi főnöke együtt indulnak Winston megmentésére - ez persze nagyon nagy b-múvis húzás, de ezért is szeretjük ezt a sorozatot.

Ebben a részben is megvoltak amúgy a sorozat eddigi epizódjaira vonatkozó pozitívumok: a nagyszerű dinamika a karakterek között, a jól összerakott lövöldözős/harcos jelenetek, a fasza mellékszereplők. Amy Acker szerintem különösen jó választás volt Katherine szerepére, mert hát nem is csúnya, meg azért tud is valamennyire színészkedni. Egy dolog hiányzott nekem az utolsó epizódból, Guerrero és Winston poénkodása, ők ketten rengeteg vicces pilllanatot szállítottak az évad során.

Ha az epizódokat külön-külön nézzük, nem is volt probléma a Human Targettel - bár néha-néha becsúszott egy-egy gyengébb sztori - viszont mint sorozat, annyira nem volt erős. Itt főképp a részek összevisszaságára gondolok, ezekből jött a sorozat két legfőbb hibája, a néhol következetlen fősztori, és a karakterek elfelejtése (új csaj,  FBI-os csaj). Ez persze nem biztos, hogy csak a sorozat készítőinek a hibája, hiszen a FOX-on ment a HT, ők pedig híresek arról, hogy a részeket nem az eredeti sorrendben adják le (itt lehet egyébként megnézni a részek eredeti sorrendjét, a production code-ot kell figyelni). Ez persze van, akinek nem nagy negatívum, de nekem pont ezek a dolgok szoktak a legidegesítőbbek lenni a sorozatoknál.

Összességében viszont egy élvezetes, könnyed akciómóka volt a Human Target első évada, tőlem meg is kapja a 7/10-et, a finálé talán még a 8-ast is megérdemli. Azt, hogy lesz-e második évad, egyelőre nem lehet biztosra tudni, de ha meglesznek a szerdai nézettségi adatok, majd írok egy bejegyzést, hogy milyen számokat hozott az elmúlt pár részben a sorozat.

"I got 99 problems but a bitch ain't one"

Csak azért az idézet, mert a rész címe is 99 problems volt (mint a Jay-z szám címe, ahonnan van ez a sor), és azon gondolkodom, hogy az írók vajon miért ezt a címet adták az epizódnak (az utolsó jelenetnek biztos van valami köze hozzá). Na mindegy, a rész annyira nem volt rossz, mint az előzőek, és szerencsére elmozdult a főszál, csak sajnos pont olyan irányba, ami nekem nagyon nem jön be.

Igaz, még nem mondta ki Dean az "igen"-t, de most már tényleg nagyon közel állunk hozzá. Ez pedig azért nem jó, mert az, hogy Isten valahogy megmenti majd őket, szerintem sokkal érdekesebb és legfőképp váratlanabb lett volna, hiszen ezt, hogy majd mind a ketten igent mondanak, kb az évad eleje óta sejthette mindenki.

Ennek ellenére, én még bízok abban, hogy valahogy behozzák Istent a képbe, hiszen  ebben a részben is etettek minket az írók, legalábbis az egyik csávó nagyon gyanús volt nekem (a bártulajdonos, akit meglőtték, azt hittem kiderül majd róla, hogy ő Isten), ráadásul az elején, mikor az előző részekből mutattak jeleneteket, akkor is szóba került az Isten-téma, bár ahogy a rész végére kiderült, ez valószínűleg Cass miatt volt így.

Castiel egyébként az egyetlen biztos pontja a sorozatnak, rá mindig lehet számítani, minden részben alkot valami nagyot. Ez oersze Misha Collinsnak is köszönhető, nagy színész a csávó, sokkal jobban játssza az angyalszerepet, mint a többiek. Ha ő nem lenne, már full unalom lenne a sorozat.

A mai rész mondjuk egész jó volt, végre lehetett látni, hogy Apokalipszis van (ilyet sajnos keveset kaptunk az évadban), még akkor is, ha csak egy kisvárosban. Én úgy érzem ennél jobban nem is fogjuk látni a világvégét, legfeljebb a Detroitban, ahol majd Sam kimondja azt a három betűs szócskát. Vagy nem.

Ami viszont nem tetszett, az az, hogy a "monster of the week" egy randomszörny lett, nem valami lovas, vagy ilyesmi. Ok, őt is a Jelenések könyvéből húzták elő az írók (vagy nem, de Cass tuti abból nézte ki a nevét), de látszott, hogy nem tartozik a nagypályások közé, vagy legalábbis nekem nem volt olyan érzésem, elég könnyen elintézték. Nem arra gondolok, hogy nem volt nagy harc, az majd inkább a fináléban legyen, de a csajnak még csak társai, "backup"-ja sem volt, nem úgy mint mondjuk az utolsó lovasnak (akivel találkoztak), akit azért elég jól körülbástyáztak a démonok.

Persze ez még nem jelenti azt, hogy rossz rész volt a mai, sőt. Az mindenképp díjazandó, hogy elmozdult végre a főszál, még akkor is, ha olyan irányba, ami nekem annyira nem jön be. A szokásos 7/10-et ez a rész is megkapja.

Pont ideális most az írás a sorozatról, jövő héten "szünet" (utána természetesen megint lesz rész), és így a hatosban újra foglalkoztak a főszállal (igen, van). Kép alatt pár sor az elmúlt négy részről (a pilotról itt, a másodikról pedig itt az írás)

Először a főszálról pár szót, ami egyelőre elég kezdetleges stádiumban van, de legalább ott van. A 4-esben már láthattuk, ahogy Guerrero gyakorlatilag megvédi Chance-t, de akkor még nem sokat lehetett tudni arról, hogy kitől. A hatodikban kiderült, hogy a régi főnöke keresi őt, ő előle menekül. Emellett van még egy része a főszálnak, egy nő, akit valószínűleg szeretett, és miatta halt meg. Erről a szálról viszont nem sokat tudni még, de gondolom vissza fognak még rá térni az első évad során.

A Human Target amúgy teljesen ugyanaz, mint az elején volt: egy vicces, klisékkel, b-filmes elemekkel teli akciófilm, ami mégis kiemelkedik, pont ezek miatt. Ugyanis ezen a sorozaton kívül nem nagyon van más országos tévén, amiben ilyen fasza akciók lennének (talán csak a 24). Sőt, úgy igazából akciósorozat sincs nagyon.

Emellett ott vannak még a jó nők (Tricia Helfer, Emanuelle Vaugier), a tévés szinten híres vendégszereplők (6-osban pl Marshall az Aliasból, 4-esben Ethan a Lostból, és Sam Huntington, a Fanboys főszereplője) akik mindig hozzá tudnak valamit tenni a sorozathoz. A 3 főszereplő pedig egyszerűen fenomenális (eddig a legjobb a bombás jelenet volt a 4. részből), nagyon érezni a karakterek és színészek közt a chemistry-t.

A picit gyengébb kezdés után, nálam mostanra simán kinőtte magát az egyik legjobb újonccá, és ha így halad, akkor az évad végére még a 8 pontot is elérheti a sorozat, egyelőre kap egy nagyon erős 7/10-et.

Úgy látszik nem csak a Supnat írói tudnak főszállal foglalkozó epizódot gyengén megírni, hanem a Fringe-es srácok is, bár ha következetesek lesznek, akkor ebből a helyzetből akár még érdekes dolgok is kisülhetnek.

A sorozatról még nem nagyon volt írás az oldalon, sőt egyáltalán nem, pedig terveztem sokszor, például az első évad májusi fináléja után, meg most az év elején, de valahogy sosem jutottam el odáig, hogy el is kezdjem írni a kritikát. Mondjuk az is igaz, hogy a második évadot eléggé lassan néztem, egészen a finálé előtti hétig el voltam maradva vagy 6-7 epizóddal, de aztán egy nap ledaráltam az összeset, de akkor már úgy voltam vele, hogy megvárom míg a sorozat szünetre megy.

Ha valaki nagyon felületes, akkor annyival is el lehet intézni a sorozatot, hogy X-akták klón, de ez azért nem teljesen igaz. Míg az X-akták az elég sejtelmes sorozat volt, sosem mondtak ki semmit konkrétan (ha jól emlékszem, rég volt már), addig a Fringe az - már csak Walternek, a sorozat legnagyobb karakterének köszönhetően - sokkal inkább az arcába tolja a dolgokat az embernek. Ráadásul nem csak 1-2 ember kutat az ilyen földönkívüli vagy lehetetlennek tűnő dolgok után, hanem egy egész ügyosztály az FBI-ban. Mondjuk néha tényleg úgy érezni, hogy ez már sok, hiszen annyi mindent akarnak belesűríteni a sorozatba (pl teleportálás, különleges képességekkel rendelkező emberek, alternatív univerzumok, halhatatlanság, napestig sorolhatnám). Ez pedig néha ahhoz vezet, hogy a sorozat egyes - az elején még fontosnak tűnő - részleteit, sztoriszálait teljesen elfelejtik/nem foglalkoznak velük (pl Peter múltja, Walter kísérletei Olivia-n, mikor még gyerek volt - ezt mondjuk pont most elővették -, Observer - ez a téma is szerepel, de csak nagyon ritkán sajnos -, vagy mikor Walter magát látja az intézetben).

Szerencsére a második évadban már nem ennyire kapkodóak az írók, a standalone (a nem főszállal foglalkozók) epizódok is teljesen jók. A főszál ugyan eléggé háttérbe szorult, és ezt sokan negatívumnak mondják, de nekem nem volt ezzel bajom, mert tetszettek a sima epizódok is, főleg az utóbbi néhány. A kép alatt most már kicsit konkétabban a második évadról.

A második felvonás főtémája eddig az első fináléjában már meglátogatott alternatív univerzum volt, de igazából elég keveset foglalkoztak vele mostanáig. Ok, az első 3-4 részben ráfeküdtek erre a szálra, de azóta a finálén kívül talán csak egyszer vagy kétszer tértek újra vissza ehhez a bizonyos "kapunyitás a másik világba" témához.

Ebben az epizódban viszont maximálisan ezzel foglalkoztak, bár ha jól vettem ki Walter szavaiból, akkor ez még csak a kisérlet volt a kapunyitás előtt. Viszont a kísérlet sikerült, és a kérdés most már csak az, hogy mikor nyitják meg rendesen a kaput, ami ugye azt jelentené, hogy a két világ közül "összeütközik", és csak egy maradhat. Amúgy egy baki szerintem volt itt a részben, legalábbis elég logikátlan, hogy ha innen akarják kinyitni az ajtót, akkor miért ide jelenik meg előbb az épület, és miért nem fordítva, úgy ahogy Walteréknek is volt? Persze lehet, hogy át akartak hozni valamit (vagy erről már volt is szó, hogy Bellt akarják áthozni? Áhh, újra kéne nézni a sorozatot), akkor van értelme, hogy a kísérletet is így csinálták.

Az alternatív világon kívül egy másik fontos témával, Olivia különlegességével is foglalkoztak (végre), és kiderült, hogy a Cortexaphan által felerősített képességek egyike az "idegen", alternatív világból jött dolgok meglátása (azt már csak mellékesen jegyzi meg Walter, hogy a kis Olivia képes volt pirokinézisre is), és ezzel sikerült is megelőzniük egy hotelnyi ember eltűnését a rész végén.

Persze a nagy wtf nem is ez volt, hanem hogy végre összehozták Petert és Oliviat. Vagyis így tűnt, egészen a rész végéig, mikor Olivia meglátta, hogy Peter is a másik világból van. Azért vicces, hogy még az első évad fináléjában láthattuk Peter sírját, és azóta is folyamatosan jöttek az utalások, hogy valami nem stimmel, de egészen mostanáig kellett arra várni, hogy konkrétan kimonndják: Peter az alternatív univerzumból van. A következő rész címe pedig pont "Peter" lesz (IMDB írta, szóval nem 100%), tehát ennek a dolognak úgy látszik megkapjuk végre a lezárását, vagy legalábbis az ezzel kapcsolatos kérdéseket megválaszolják. Ki tudja, talán még maga Peter is megtudja, hogy a másik világból jött.

A másik nagy kérdés pedig az lesz, hogy vajon Olivia-nak most már mindig meg lesz-e ez a képessége, vagy ez csak egyszeri alkalom volt. És ha megmarad, vajon a többi képessége is előjön majd ( ha van egyáltalán), vagy csak ez az egy lesz neki, és ez fog valami fontos szerepet játszani majd a későbbiekbe.

A részt egyébként nálam csak az utolsó pár perc mentette meg, a Jacksonville-s jelenetek nagyon nem tetszettek. Így viszont megérdemli a 7 pontot, és a 2. évad is nagyjából ezen a szinten mozog, bár ez nagyban köszönhető az első 3-4 borzalmas résznek, azóta szinte folyamatos a fejlődés, és ez szerencsére a nézettségben is meglátszik. A következő rész amúgy április 2-án lesz csak, de utána legalább már szünet nélkül nézhetjük a fináléig.

Huhh, eléggé oltják ezt a részt, Darkufos listán utolsó előtti, 3.5-ös osztályzattal, és a twitterezőknek, bloggereknek, kritikusoknak még Damon Lindelofot, a Lost egyik atyaúristenét, is sikerült kiakasztaniuk a "filler" szócska túlzott használatával, de én még mondom őszintén, nekem nem volt bajom a résszel, még úgy sem, hogy az utolsó jelenetet sikeresen elspoilerezték nekem (nem haragszom Peti:)

Nem tudom mit mondjak. Nem volt rossz rész, az évad szintjét simán hozta, de én mégis csalódtam.

Talán az volt a baj, hogy magasra tettem a lécet. A rész megnézése előtt elhittem, hogy kapunk egy ütős finálét, több hős megütközésével, ehelyett láthattuk Samuelt és Petert harcolni, ami, meg kell hagyni, nem volt rossz, az évad legjobb harcjelenete, de én jobban örültem volna, ha mondjuk Sylar is besegít Peternek, még ha csak egy kicsit is. Mondjuk abból a szempontból meg jó volt így, hogy a sorozatban mindig is Peter volt a hős, ő végezte a "piszkos munkát", ha gonoszok legyőzéséről volt szó, és lehet, ha nem így történik, az nem lett volna igazi, de hát könyörgöm, azt igérték, hogy "big showdown" lesz, olyat pedig nagyon nem láttunk.

Viszont a baj igazából az volt, hogy így az utolsó részben kellett mindenki sztoriját lezárni, és emiatt nem maradt idő az igazi történésekre. Claire és Bennett föld alatti jelenete például, így, hogy utóbbi nem halt meg, teljesen feleslegessé vált. Főleg úgy, hogy tudtam mi lesz az utolsó jelenet, amiben ugye elég nagy szerepe volt Claire-nek, és tudtam, hogy úgy is meg fogja tenni azt, ami ellen az apja olyan hevesen tiltakozott. 

De nem csak Claire-rel volt baj, Tracy vagy Mohinder például nem is szerepelt a fináléban (vagyis előbbi igen, de nagyon keveset, és csak a rész elején), annak ellenére, hogy talán ebben az évadban történt a legkevesebb az eddigi összes közül. Nem mondom, hogy ez baj, de ha volt idejük ilyen részletesen kifejteni Samuel sztoriját (teljesen felesleges részletekkel), akkor a többiekre miért nem szántak egy kis időt? Oké, mondhatjuk, hogy a szezon első felében az idő nagy részét Nathan sztorija vette el, de azt, ha tökösek az írók, már az előző évad végén is lezárhatták volna, és akkor lett volna idejük a többiekre. A Hiro-Charlie szálnak is eléggé random lezárása lett (pont ugyanabban a kórházban voltak), de azt legalább lezárták.

Ez szerencsére Sylar sztorijára is elmondható, akiből így a fináléra hőst csináltak, de szerencsére nem úgy, mint a 3. évadban, hanem szépen felépítették a sztorit, és a végén még biztosítottak is minket afelől, hogy jó útra tért, hiszen volt esélye a Puppet Master megölésére, ám nem tette meg. Plusz amit mondott Peternek az is erősen sugallta, hogy jövőre is jófiú marad. Remélem amúgy együttmarad ez a Sylar-Peter páros, mert így ketten együtt nagyon jók.

Hogy visszatérjek kicsit a csatára, annak a lezárása annyira nem tetszett, meg értelme sem sok volt. Samuel a szezon elején simán eltemetett egy egész házat, úgy hogy nem volt körülötte hős, ráadásul Josephet is úgy ölte meg, hogy csak ketten voltak. Most viszont, hiába volt ott a közelében Peter, Doyles, Emma, Sylar, semmi. Kreativitás nulla?

A sorozat jó szokása szerint, megint kaptunk egy rövid betekintést a következő volume-ba, és az a baj, hogy ez tényleg érdekes irány lenne, csak hát elég valószínű, hogy a sorozat jövőre már nem tér vissza. Talán ezért is örültem volna jobban, ha nincs cliffhanger, és a rész akár sorozatzárónak is megfelelne, de ez sajnos nem így történt.
Mondjuk ha vissza is tér sorozat, ismerjük már annyira Kringet és az írókat, hogy tudjuk, ők ezt is elcsesznék valahogy.

Az 5. esetleges évadot illetően egy külföldi fórumozónak volt egy nagyon jó javaslata, amivel én teljesen egyetértek: azt mondta az arc, hogy a folytatásban ugraniuk kéne pár évet az időben, de nem időutazással, hanem egyszerűen kihagynak pár évet, és az első évadban vizionált darkos jövőben folytatódhatna a sorozat. A hősök terroristáknak számítanának, üldöznék őket, esetleg egy-két különleges lenne az emberek oldalán is. Közben pedig kapnánk a flashbackeket, hogy miképp is alakult ki ez a helyzet. És ezt mondjuk egy 13 részes, pörgős, befejező évadban láthatnánk. Nekem tökéletes lezárás lenne.

Pontozni is kell, de most nem vagyok nehéz helyzetben: az évadzáróra nekem egy átlagos 6/10 - ennél tényleg nem volt gyengébb -, az évad viszont megkapja a 7/10-et, mivel a borzalmas harmadiknál mindenféleképp jobb volt. Májusig pedig rághatjuk a körmünket (haha), hogy kapunk-e valami befejező évadot. Én ilyen finálé után azért remélem, hogy igen.

Jól sejtettem, hogy ez lesz az időutazós rész, de azt nem hittem volna, hogy megint a múltba utaznak. Amúgy ebben a részben durván ráfükedtek a főszálra, csak azt nem tudom minek.





















Jó, azt bevallom, hogy jó volt látni végre Michaelt is, de ezen kívül tényleg semmi érdekes nem volt. Vagyis lehetett volna, de azzal, hogy Michael kitörölte a Winchester-szülők emlékezetét, gyakorlatilag semmissé tette a részben addig történteket. Oké, az biztos volt, hogy nem fog összejönni amit Sam meg Dean akart, azaz hogy az anyjuk hagyja ott John-t, de nem hiszem el, hogy ezt ilyen olcsó húzással kellett megoldaniuk.

Anna visszahozása is nagyon felesleges volt szerintem. Legalábbis így, hogy a tesók ellenfeleként tért vissza. Nem értem ezt, mikor legutóbb szerepelt, még ő is Deanék oldalán állt, most meg hirtelen meg akarja ölni Samet? Értem én, hogy meg akarja állítani Lucifert, de nem igaz, hogy a Castielen és a tesókon kívül most már egyetlen szereplő nincs, aki morálisan helyen döntéseket képes hozni.

Talán ezért is örültem meg Michael felbukkanásának, azt reméltem, hogy ő valamennyire normálisabb, mint a többi angyal, de hát nagyon nem. Talán majd Isten, de van egy olyan érzésem, hogy őt is csak belebegtetik nekünk az írók, és sosem fogjuk látni. Bár már tényleg csak ő maradt, aki a "Team Free Will"-nek segíthet. (btw, mekkora lenne már, ha Isten vessele John Winchester lenne?)

Amúgy a rész közepén megint megvolt a törés, miután beértek a safehouse-ba Winchesterék, nekem nagyon leült az epizód vagy 10 percre. Egészen addig érdekes volt az időutazós sztori, tetszettek a vicces utalások (Vissza a jövőbe pl), utána viszont az a drámázás nagyon nem jött be. Na mindegy, azért egy 7/10-et ez is megér, de most már tényleg összekaphatnák magukat az írók, a sorozat ugyanis sehol sincs az előző évadhoz képest.

Hmm, úgy tűnik, ha a készítők viccesre veszik a figurát, nem tudnak hibázni. Elég csak megnézni, a sorozat legjobb epizódjaiban mindig van valami külön poénforrás. Ha viszont elkezdődik a komolykodás, nekem ott bukik a sorozat. Legalábbis ebben az évadban mindenképp.

Most épp azzal szállították a poénokat, hogy Sam és tizenéves srác testet cserélt. Így Dean végre kapott egy hozzá hasonló, gyerekes tesót, Sam pedig kipróbálhatta milyen a szülőkkel harcolni. Mondjuk visszagondolva, egy nagy poént sem hozott ez a testcsere, de mégis feelgood volt az egész, kikapcsolta az embert. Ezt a kikapcsolást talán azzal tudom alátámasztani, hogy az egész rész alatt egyszer nem jutottak eszembe azok a pár évvel ezelőtt igen divatos testcserés "vígjátékok", pedig elég egyértelmű a hasonlóság.

Viszont hiába volt tök jó az epizód körülbelül a 25. percig, mikor elkapták a kiskölykök Sammy-t és elkezdődött a komolykodás a démonokkal, nekem egyből nem tetszett annyira. Szerintem túl nagy váltás volt a rész addigi hangulatához képest. És az sem tetszett, hogy még egy ilyen filler részbe is bele kellett vinni valahogy a főszálat, nem értem miért kell ezt ereőltetni, ha azzal akarnak foglalkozni, csináljanak egy kizárólag arra koncentráló epizódot. Amúgy ha már főszál, hol van Castiel, és mi van a Halállal, akit Jacob, mármint Lucifer kiszabadított? Ennél csak a Heroes írói felejtenek gyorsabban. (és még mielőtt beszól valaki, tudom, hogy nem felejtették el)

Szerencsére azért a végén Sammy visszahozta kicsit az epizód eleji hangulatot, de még így sem tudok többet adni, mint 7/10. Talán majd a holnapi részre, aminek a címe 'State of Love and Trust' (ez a Grey's Anatomy-é volt, felcserélték myepisodes-on, a tényleges címe a résznek The Song Remains the Same). Amúgy rémlik még valakinek myepisodes-ról, vagy akárhonnan, egy olyan című rész, hogy Back to The Fure II? Mert nekem igen, de most nem találom. Lehet túl spoileres cím volt, és megváltoztatták? Szerintem amúgy pont a holnapi résznek volt ez a címe. Hmm, we'll see.

Azaz a sorozatzáró. Még szombat hajnalban lement odakint, és meg is néztem aznap, tetszett is, viszont időm nem nagyon volt írni róla mostanáig (következő kritika a LOST-é lesz).

Azzal kezdeném, hogy a sorozatba mindenki nyugodtan belekezdhet, van normális lezárás. A baj csak az, hogy túl jó. Azért szerencsére nem minden karakternek, de összességében a sorozat a lehető legjobb befejezést kapta. Amúgy valószínű, hogy jobban tetszene, ha láthattuk volna az ugrás közben eltelt 10 évet, mivel ez alatt a 10 év alatt rengeteg olyan dolog történt, amit illett volna megmutatniuk az íróknak.

A sztori amúgy az Epitaph One után játszódott, és ezzel szerintem rendesen bemutatott Joss Whedon a nézők nagy részének, hiszen az EO csak az első évad dvd-n volt rajta, azt pedig biztos vagyok benne, hogy nem mindenki látta. Amúgy nem biztos, hogy jó ötlet volt ezt folytatni, hiszen az a új karakterek, akiket innen betettek a sorozatzáróba, semmit sem tettek hozzá a sztorihoz, legfeljebb időhúzásra voltak jók. Mondjuk az időhúzás anélül is megvolt, ahhoz képest, hogy sorozatzáró epizód volt, szinte semmi sem történt. És mégis sok minden. Nehéz ezt leírni, de én tényleg így éreztem. Talán ha több részben mesélték volna el ezeket a dolgokat, jobban kifejtve, jobban tetszettek volna, de így nekem kicsit kapkodósnak hatott a finálé.

Viszont ennek ellenére tetszett. Jó volt a karaktereket még egyszer, utoljára látni, mert a két héttel ezelőtti befejezésben én nem éreztem lezártnak a sztorijukat. Ebben a részben viszont - hellyel-közzel - sikerült ezt megtennie Whedonnak. Az értékelések pedig: a sorozat 7/10, ez a rész 8/10, az évad pedig 9/10. Kár, hogy vége lett.

Pár gondolat a tegnapi How I Met Your Mother-ről:

- végre egy jó Barney-s rész az 5. évadban (Playbook nekem nem jött be), a jól bevált beszólásokkal, csajozással

- a baseball-os párhuzamért pacsi az íróknak, főleg úgy, hogy a filmekben, sorozatokban agyonhasznált "base"-eket sikerült teljesen kihagyniuk

- a "perfect week"-kel egy újabb kifejezés került be a sok-sok eddigi himym-es mellé (lemon law, hot/crazy scale, reading a magazine, szendvics)

- Teden és Barney-n kívül a többiek még mindig feleslegesek, előbbi csak azért nem, mert ő a sorozat főszereplője

- az epizódban egy darab olyan poén sem volt, aminek nem lett volna valami köze Barney-hoz (ergó a többiek NEM viccesek)

Összességében tehát nem volt rossz rész, de pusztán csak azért, mert a sorozat egyetlen normális karakterére koncentráltak. Ha nem Barney-ról szól egy rész, akkor sajnos nem használhatjuk a vicces, poénos szavakat, hanem inkább ezeket: Ted=romantikus szr, Marshall és Lily=ciki - azokat a vörös szemeket sosem felejtem el -, Robin=kitérdekel. Ez a rész viszont a Barnacle-nek köszönhetően teljesen jó volt, lehetett rajta nevetni, megy is rá a 7/10.


 

A király visszatért? Simán, csak kár, hogy megint bealudt a kezdésnél. Nem baj, már megszokhattuK. Remélem érthetetlenül fogalmaztam.

Ha esetleg nem esett volna le: nekem nem jött be a kezdés. Vagyis pontosítok, a rész összességében okés volt, de milliónyi kisebb (nagyobb?) hibát találtam benne. Még szerencse, hogy a kedvenc sorozatának ezeket könyebben elnézi az ember. Meg amúgyis, a Skins sosem az erős évadkezdéseiről volt híres, gondoljunk csak a fergeteges második évad első két részére, amik szerintem simán a sorozat legrosszabjai közt vannak (még az Osama-s dal ellenére is).

Amúgy a legnagyobb baj az volt, hogy Thomas-centrikus epizóddal kezdtek, aki a 3. évadban, a saját részén kívül kb semmit nem szerepelt. Vagyis csak annyit, hogy összejöttek Pandora-val, de amúgy szinte meg sem ismertük a csávót. Talán ezért is volt az, hogy hiába kapott egy egész drámai sztorit, nem tudtam sajnálni őt. Egyszerűen nem szerepelt annyit az előző évadban, nem építették fel annyira a karakterét, hogy egyáltalán érdekeljen, mi történik vele.

Most egyébként fejlődtek egy picit az írók, mert gengszterek helyett a rendőrségtől kell félnie a haverokna. Az történt ugyanis, hogy egy lány öngyilkos lett a diszkóban, ahol épp lógtak, és persze a drogot, aminek hatására ezt tette, ők - vagyis egyikőjük - adták neki. Sőt, Thomas a diszkónál dolgozott, és a  történtek után előbb kenőpénzt kapott a főnökétől, hogy ne beszéljen a diszkóban terjesztő dílerekről, utána meg kírúgták a sulijából, mert az nem tesz jót az iskola hírnevének, ha egyik tanulójuknak köze van az ilyen halálesetekhez. Elég habi szaga van a dolognak, nem?. Mondjuk, a sorozatnak sosem az ilyen, több részen át húzódó "rejtélyek" voltak az erősségei, hanem a karakterek, és azok személyes problémái. Ezért nem is értem miért erőltetik ezt, még négy év után is.

Engem amúgy váratlanul ért, hogy ennyire drámaira vették a hangsúlyt, én azt hittem, hogy a partizást fogják előtérbe hozni (promóképek ezt sugallták), de végül is örülök, hogy nem tették, mert ez mégis csak jobban hasonlított az első-második évados Skinsre. Ezért is jár a kezdésnek a 7 pont, jövő héten pedig Emily-centrikus epizód, amivel szemben elég magasak az elvárásaim, mivel tavaly talán az ő része sikerült a legjobbra.

Lehet csak azért, mert már rég láttam részt a sorozatból, de ez most tetszett. Ugyan a főszállal nem foglalkoztak, de ennek ellenére jól szórakoztam az epizódon, fordulatos volt, és a végén még meg is lepődtem rajta.

Már Deanék első feltűnésekor berántott a rész, nagyon nagy volt a beszélgetés az intézet főnökével. Az ilyen beszélgetések lassan kezdenek egy nagy klisévé válni a sorozatban, de szerencsére most kifordították a dolgot, azzal számoltak, hogy a csávó egy szavukat sem fogja elhinni, és így majd előrejuthatnak az ügy megoldásában. Az elmegyógyintézetes témákat meg mindig szeretem, így az, hogy ami utána következett, tetszett nekem, nem nagy meglepetés.

A részben megismertünk egy új "szörnyet", aki (végre) nem valami démon, angyal, vagy egyéb, az Apokalipsziben szerepet játszó lény volt, hanem egy sima mezei szörny. Ezzel kicsit idézték az első-második évad hangulatát, melyek nekem a kedvenceim voltak. A nyomozás is fordulatos volt végre, és mikor már biztos voltam a gyilkos kilétében, akkor is tudtak egyet csavarni a dolgon, ráadásul még meg is magyarázták, tök logikusan.

Két gondom viszont volt ezzel a résszel: a cold open (első jelenet), és az utolsó jelenet, mikor Sammy és Dean beszélgetett. Az előbbi szerintem sosem volt a sorozat erőssége, legalábbis mostanában tuti nem, és most sem sikerült elég izgalmasra. A kocanézőket szerintem ilyenekkel nem lehet rávenni, hogy nézzék végig az epizódot (nem úgy mint a Fringe-nél pl, aminek midnig ütős cold open-jei vannak). A másik, a beszélgetés, is visszatérő elem a sorozat utóbbi részeiben, és pont ezért nem szeretem. Nem értem, hogy miért kell mostanában minden egyes epizódot azzal befejezni, hogy Sam vagy Dean siránkozik egy sort, arról, hogy épp kinek a hibája volt az Apokalipszis. Bakker, lassan több nyafogás van a sorozatban, mint egy venezuelai szappanoperában.

Amúgy észrevettétek, hogy mikor nem a főszállal foglalkoznak, akkor sokkal jobbak a részek? Elég belegondolni, hogy az évad legjobb részei, eddig mind heti ügy köré épültek (a "tévévilág" meg a SupNat könyvek rajongóinak összejövetele), ahogy a mostani epizód is, amelynek szerintem jár a(z erős) 7 pont. És remélem most úgy folytatják az évad második felét, mint tavaly, mikor a "téli szünet" után egy 10/10-es résszel tért vissza a sorozat, és utána is simán tartotta a 9 pontot. Ehhez mondjuk kéne még kicsit javulni, de ahogy Kripke-t ismerjük, nem lehetetlen a dolog.

Áhh, ebből csak heti ügyek lesznek, nulla átívelő szállal. Még szerencse, hogy most sikerült összeütniük egy egész értelmes sztorit, és ha legalább ezt a szintet fogják hozni a "nyomozások" akkor szerintem nem lesz itt baj, főleg, hogy mostanában elég kevés, ilyen típusú akciósorozat van a tévében (talán csak a 24?).

Az mondjuk elég sokatt nyomott a latban, hogy az egyik kedvenc b-film klisét használták fel, a repülő tönkremegy - közben persze gyilkos van rajta -, de a főszereplő pont ért a vezetéséhez, és valami őrült mutatvánnyal megmenti az embereket. Ezt még megcsavarták azzal, hogy ugráltak az időben, és ez tényleg jó húzás volt, mert ha ez nincs, még ennél is hamarabb kitaláljuk, hogy ki a hacker, és a támadója.

Ezért rossz amúgy, ha ismerős arcokat castingolnak, mert egyből tudja az ember, hogy neki fontos szerepe lesz. Most konkrétan a stewardess flight attendant-re gondolok (a Dexter 4. évadában szerepelt a színésznő), akiről már az első megjelenésénél tudtam, hogy ő lesz a hacker, vagy ha nem az, akkor a támadó. Ennek ellenére pacsi a készítőknek, és nem csak miatta, hiszen itt volt Alessandro "Lt. Felix Gaeta" Juliani is, aki ugyan csak egy kisebb szerpet kapott, de a BSG kedvelői így is csettinthettek.

Az is jó volt, hogy nem csak a főszereplőt küldték el a munkára - remélem ez nem az utolsó volt, mert így az ügy is kicsit érdekesebb lett, és jobban poénkodhattak, ráadásul így teret kapott otthon Guererro is, akinek a rajulásai most sokkal jobban tetszettek mint a pilotban. Ja és azt még hozzátenném, hogy az akciók, a verekedések megint fszák voltak, remélem ez a jövőben is lesz, mert ezek simán a sorozat legjobb pillanatai.

Azért volt negatívum is, de inkább csak az nem tetszett, hogy olyan 20-25 perc után kiderült, hogy ki kicsoda, és a rész ezután rendesen leült, kb semmi nem történt, vagy ha igen, az sem volt izgalmas. Ennek ellenére megy neki egy nagyon gyenge 7/10, viszont az nem lenne jó, ha minden részben ilyen hamar kitalálnánk, hogy ki a veszélyforrás. (most amúgy fogalmam sincs hogy fognak jönni a részek, mert tök máshogy adják a sorozatot az USA-ban és Kanadában, de ha minden igaz, akkor jövő hétfőn jön a 3. rész)

Kicsit késve, de sikerült megnéznem az utolsó részt is, és - talán a sorozat hanyagolása miatt - ez a rész kivételesen tetszett. Főleg azért, mert szünet előttihez méltó epizódot készítettek: a főszállal foglalkozó, csavarral, wtf-fel telit.

Azt persze a wtf-okra most sem lehetne mondani, hogy meglepőek voltak. Még ha csak az utolsó pillanatban is, de az összesnél érezte az ember, hogy az fog történni, de főleg a vége volt átlátszó. Ez pedig szerintem sima íroi hiba volt, hiszen ha nem adnak szöveget a mentőseknek meg nem mondja hogy, "ó, mi kaptunt kiképzést", akkor nem tűnik fel az embernek, hogy lesz valami. A másik ami (szerintem) gyenge volt, hogy belevitték ezt a "mi volt az big bumm utáni első pillanatban" dolgot, mint az ájulások magyarázata, de ez csak azért nem tetszett, mert igazából is vannak ezek a kísérletek, és úgy tűnt, mintha nem tudnának valami eredetit kitalálni az írók (pechük is volt, mert ha nem kapja fel a média a dolgot, akkor ötletes magyarázat lett volna).

Az viszont tetszett a részben, hogy végre sikerült drámát csinálniuk, főleg az elején. Ebben mondjuk jelentős szerepet játszott a zene, ami amúgy is nagyon jó a sorozatban. Vicces egyébként, hogy annak kell örülni egy sorozatnál, ha egy részben történik valamim, de a FF-nél sajnos ez a helyzet. Valahogy nem találták el az arányokat az írók, mert csak ebben az epizódban, meg a pilotban voltak úgy igazán történések, és ha jobban szétosztják ezeket, sokkal izgalmasabb lett volna a sorozat.

Most amúgy Benford sem volt annyira idegesítő, mint az egész évadban, bár a színész, aki játssza, még mindig nagyon gyenge. Viszont a karakter, így munka nélkül érdekes lesz, már csak az epizód végén lévő előzetes alapján is. Nagy pozitívum volt még az epizódban, hogy "Charlie" végre kapott szerepet, bár kicsit fura volt, hogy csak úgy megjelent az FBI-nál, és a Wedeck meg úgy kezelte őt, mintha rég ismernék egymást, és várta volna, hogy jöjjön, de legalább szerepelt.

Ha az egész 10 részt nézzük, a sorozat közel sem ért fel az elvárásokhoz, és ez nem csak szerintem van így, mindenki azt mondja, hogy rengeteget romlott a minőség az epizódok során, és a nézők is részről-részre pártoltak el, viszont én azt mondom, hogy az évad második fele érdekes lesz. Ez a rész ugyanis olyan szálakat vetített előre, amik tényleg jók lehetnek, a kérdés csak az, hogy fel tudják e pörgetni a tempót, mert az eddigi részekben vez valamiért nem sikerült. A félévadzáróra én adnék egy 7/10-et, viszont maga a sorozat, az nálam csak 5 pont, de ki tudja, az évad második felében lehet a FlashForward lesz a legjobb, a potenciál megvan benne.