Aki olvasta a pilot-kritikámat, az emlékezhet, hogy nem nagyon tudtam hova tenni a sorozatot az első két rész után, voltak pozitívumai, de több volt a negatívum, és (akkor még) leginkább, csak egy "egynek-elmegy", kardós-baszós sorozatnak tűnt a Spartacus. Hát, a fináléra nagyot fordult a világ, a 13 rész alatt a Spartacusból simán az év legjobbja lett, egy olyan epic fináléval (és itt most az epic jelzőt vegyétek szó szerint), amire akik látták, biztos, hogy sokáig emlékezni fognak.
Persze kellett pár rész, mire igazán beindul a sorozat, sokak szerint az 5-6. rész környékén volt a fordulópont, és ezzel én egyet is tudok érteni, az 5. rész végén éreztem először azt, amit más kedvenc sorozataimnál. Ott volt egy jelenet (aki látta, tudja melyikre gondolok), ami teljesen felforgatta a sorozat addigi folyását. Addig elég lassan történtek a dolgok, onnantól viszont veszettül beindult a sztori, ráéreztek valamire az írók, és ez után egy percre sem ült le a sorozat.
Az ötödik résztől kezdve minden megváltozott, a sorozat gyenge pontjai elkezdtek feljavulni. Egyre jobb lett a CGI, értelmet nyertek a párbeszédek, kiformálódott a cselekmény és a karakterek, feljavultak a színészi játékok. Onnantól kezdve lehetett igazán átérezni a karakterek motivációit. Megkezdődtek az intrikák, a cselszövések is (sokan ezeket hiányolták az első részekben), és olyan karaktereket írtak ki az írók, akiket más sorozatnál biztos nem mertek volna. Ennek egyébként van magyarázata, ebben az interjúban elmondja a sorozat egyik írója, hogy mivel egyből 13 részes berendelést kapott a sorozat, nem volt idejük a kisebb hibákat kijavítani. Ezért volt, hogy az első részekben még minden kezdetlegesebb volt, a CGI, a színészi teljesítmények, a rendezés, az írás.
Ráadásul, a hibák kijavítása mellett megmaradtak azok a dolgok is, amik már az első részekben is nézhetővé tették a sorozatot: a rengeteg eye-candy, a sok szex (ebből a szempontból a "Whore" című rész volt a legdurvább, annak is volt egy olyan jelenete, amire csak az epic jelzőt lehet használni - ilyen water cooler, magyarul talán "láttad-e?", jelenetek amúgy minden epizódban vannak, és részben ezek teszik naggyá a sorozatot), és a harcjelenetek. Komolyan mondom, az utolsó részben már néha Star Wars-feelingje volt az egésznek, annyira ment a darabolás.
Még a kiszámítható sztoriból (mert hát ki ne ismerné Spartacus történetét, legalábbis a főbb pontokat) is kitudták hozni a maximumot, részben a meglepő halálok, és egyéb wtf-ok miatt, részben pedig a sorozat másik főszereplőjének, Batiatus (akit John Hannah játszott isteniül) hatalomvágyának, és egyre feljebb emelkedésének bemutatásával. Spartacus és az ő közös jeleneteit én különösen kedveltem; annak ellenére, hogy utálták egymást gyakorlatilag, mégis megvolt bennük valami tisztelet, jó volt nézni a beszélgetéseiket. Ugyanez elmondható Spartacus másik ellenfelére is, Crixusra, akivel szintén volt pár nagyon jól megírt párbeszéde Spartacusnak, főleg itt a fináléban.
És hogy a fináléról is beszéljek egy picit, a Spartacus évadzárója azért volt csont nélkül 10/10, mert tökéletesen azt nyújtotta, amit vártunk tőle: lezárták szépen a sztorit, és hát a végére kaptunk egy olyan gyakást, amilyet nagyon régen láttunk sorozatban. De komolyan, az NBC-s Heroesban, aminek viszonylag nagy költségvetése van, kapunk egy 1 perces csatát, itt meg a Spartacusban, ami egy olyan kábelcsatornán megy, melynek ezen kívül két sorozata van, 20 percen keresztül ölik egymást a szereplők, lassított felvételek és fröcsögő vér társaságában. Ráadásul úgy, hogy az egész sorozatot zöld háttér előtt veszik fel, ami gondolom nem olcsó (persze nem tudom, hogy a Spartacusnál mi mennyibe kerül, ezért most lehet butaságot mondtam). Ezt egyébként csak most olvastam (talán pont a fent linkelt interjúban), hogy az egészet stúdióban veszik fel, és eléggé ledöbbentett, mert legtöbbször nagyon jól megcsinálták a dolgokat. Persze a kinézetben is vannak over-the-top, képregényes megoldások, pl az is, hogy a gladiátorok edzőhelye (biztos nem ez a rendes neve) egy szakadék mellett van, így gyakorlatilag bárki leeshet ott, az edzés hevében.
Ahogy látható, negatívumot nem nagyon tudtam írni (leszámítva az első 5 részt) és ez szerintem mindent elmond. Aki egy kicsit is sorozatrajongónak érzi magát, az szerintem mindenképpen próbálja be a Spartacust, és ne adja fel az első 3-4 rész után, mert utána már nem csak szórakoztató, hanem minőségi is a sorozat. Nálam az évad simán megkapja a 9/10-et, a finálé pedig, ahogy korábban írtam, a 10 pontot.
