Pénteken sikerült megszereznem az új Silent Hill játékot, ami a sorozat 5. része volt a PS-es szériában. Bár az elsővel még nem játszottam, de a 2-3-4 az Collector's Edition-ben volt meg, tehát mondhatjuk, hogy nagy fan vagyok. Természetesen legjobb horrorjátéknak tartom (van más egyáltalán? na jó talán Resident Evil), egy fantasztikus 2-es és 3-mas résszel és egy gyengébb, de még így is egy jó koncepciójú (itt a szobára magára gondolok, ami engem sza*rá f*satott a szellemeivel) 4. résszel. Ez az 5. rész ugyan nem ér fel "ősrégi" elődeihez, de a négyest lazán alázza.






























A sztori most egy kicsit eltér az edigiektől, nem úgy kapcsolódik Silent Hill-hez az egész, mint ahogy azt megszokhattuk (bár már a 4. is fura volt ilyen szempontból, hiszen Silent Hillben úgy igazából nem is voltunk). Úgy kezdődik a sztori, hogy Alex Shepherd, katona, hazajön a szolgálatból, de nem az a látvány fogadja, mint amit elképzelt (persze előtte még "beugrik" a kórházba, de erről majd később kicsit spoileresebben). Kihalt utcák, mindenhol köd, az út vége hiányzik, minden bolt zárva, meg egyéb finomságok. Gondolja, hogy hazamegy, de itt is ugyanez fogadja. Anyja egyedül ül a székben és bambul maga elé, öccs eltűnt, apja elment megkeresni. Ezután az utunk keresztül vezet temetőktől kezdve, elhagyott hotelekig, és a már ismerős kórház, a börtön, és a csatorna is felbukkan. Az első probléma nekem a helyszínekkel volt, hiszen nem a már ismerős kórház vagy börtön van, hanem egy teljesen új, ami akár jó is lehetne, de a hardcore-fanoknak szerintem a régiek jobban bejöttek. Ami még nevetséges, hogy nem a jó ismert Silent Hillben bóklászhatunk - abban a kevés időben amikor ezt megtehetjük - hanem ehelyett is kitaláltak egy új helyszínt, új térképpel és ez nekem egy picit rombolta az élményt.

A játékba került azért jópár újítás a ps3-ra áttételnek köszenhetően, de a grafika nem ezek egyike szerintem. Ugyan HD-ben csodálhatjuk a játékot, de szerintem a 3 grafikája például sokkal jobb volt, még talán a bejátszásoké is. Itt minden kapott egy ilyen pirosas árnyalatot, és  mikor közelről mutatják az embereket, olyan mintha ott se lennének, hanem csak átlátszó, piros vonalakkal átszött szellemeket látnánk. Ami még nevetséges az a vér. Komolyan modom, a GTA 3-ben szebb volt a vér mikor nyomtál egy headshotot és csak spriccelt mindenfele, mint itt. Itt kapunk egy ilyen feketés cuccot, amire még ha fegyvert fognának rám se mondanám, hogy vér. Amire persze nem lehet panasz, az a zene. Legjobb az, mikor a házunkban vagyunk, akkor egy nagyon f*sza, szomorkás nóta megy, de természetesen a játék többi részében is jó. A különböző hangeffektek meg egyszerűen zseniálisak, minden kis nyikorgást hallasz, a rádió hangja ijesztőbb, coolabb mint eddig bármikor, és amúgyis ezek adják meg az alapot, ezekkel rendszeresen f*satnak minket a játék során. Még ami újítás belepréseltek a játékba, az az új harcrendszer. Mostmár tudunk többféle kombót nyomatni, védekezni, vagy éppen ellenfelet puskatussal leütni is. A védekezés egyébként nagyon fontos eleme a játéknak, de erről majd a főbossoknál még lesz szó. A fegyverek számát nem igazán csökkentették a játékban, bár csak 6 féle van összesen (kés, feszítővas, fejsze, handgun, soti, meg rifle), de ezeken belül van több is. Ami nevetséges, hogy a lőszerekre van limit, és egy fegyóhoz két tárat tudsz cipelni. Ez persze rohadt idegesítő tud lenni, hiszen ha tartalékolsz a bossokra, akkor így jól megsz*pod. Az inventory elérését szerencsére megkönnyítették, mostmár nem kell a menüben turkálni, egyszerűen fegyverekhez R1-et nyomsz, élettöltéshez meg itemekhez pedig L1-et. Ami egyébként feltűnt és én egy picit negatívumnak tartottam, az az itemek száma, sokkal kevesebb van mint az eddigi játékokban, és mindet ott (gondolok itt pályára, vagy "főboss-szakaszra") kell használni ahol megszerzed, így ezzel is csak kevesebbet kell gondolkodnod. Ezután már kicsit spoileresbb lesz a dolog, szóval ha még érdekel a játék, ne nagyon olvass tovább.



























Ami pedig végképp kiakasztott a játék során az az óriási különbség a két nehézségi fok között. Voltam olyan h*lye s*gg, hogy hardon kezdtem el a játékot, de ezt elsőre nem ajánlom senkinek. A hard azt jelenti, hogy a 9mm-esedben 9 helyett 5 golyó van, a sotiban 4 helyett 3. Ezen kívül a fellelhető töltények száma jóval kevesebb, az ellenek nagyobbat ütnek, és nehezebben halnak. Ettől pedig a játék lehetetlenné és élvezhetettlenné válik. Mondanék pár konkrét példát, a végére hagva azt a momentumot, amikor már majdnem elsírtam magam (nem vicc!) és újrakezdtem a játékot normalon. Addig a pillanatig, míg először eljutunk SH-ba, még nem is vészes a dolog, oké vannak ellenek, de semmi komoly. Ám ott, ahogy megérkezel, 0 élettel, kb 4 ellennel kell megküzdened, csak kézifegyverrel. Oké van egy kis segítség, van két fél-élettöltő, és az ellenek 1-1-2 eloszlásban jönnek rád. Itt kb fél órán keresztül szenvedtem, de aztán rájöttem a taktikára. Annyiban jó volt, hogy megtanultam a védekezés gomb használatának módját. Ezután a hotelben megint volt egy necces szitu ahol kb 5-ször meghaltam. Ez mondjuk inkább az én bambaságom miatt volt, ugyanis egy ellent nem tudtam megölni, mégpedig az egyik leghurkábbat, a nagymellű nővérkét. Mentségmre szól, hogy a 0 élet még itt is virított, egy kombóból haltam. Miután itt elvégeztem a dolgokat, pár emelettel feljebb találtam magam a megadott céltól és 0 élettel le kelett mennem. Megmondom őszintén, nem számoltam (na jó, 6 volt kb:D) hány ellen volt, csak végigfutottam rajtuk. Persze nem bántam, mert így is csak bemakkoltam ezt, így örültem, hogy végre menthettem. Ezután jött a főboss amit egy laza fél óra után lebirkóztam, ám ha itt nem lett volna megint óriási malacom, lehet nyomtam volna egy new gamet. A boss után visszakerülünk a mi kis városkánkba, és megkapjuk a sotit a seriffállomáson. It jött az első szitu, ami úgy igazán felb*szta az agyam. Volt ugyanis 8 darab pörölyfejű csávó 2-3-2-1-es eloszlásban és a szerezhető golyók az adott helyeken így voltak 0-0-3 soti-5 9mm 3 soti, alapból ehhez még jött 3 soti és az első meg az utolsó helyszínen volt két fél-élettöltő. Ez így nem is tűnhet rossznakl, de a pisztoly kb szart se ér, ha ezek a monsterek közel jönnek halott vagy, és sotiból is legalább 2 golyó kell. Azaz a 8-ból meg tudtam ölni 5-öt. Hát kösz szépen ezzel kib*szott sokra megyek. Egy fél óra után természetesen meguntam ez,t és a futást választottam, de mint később rájöttem azt az első ötöt nem is kellett volna megölni, mert a másik irányba kell menni. Mindegy ezen sikerült túltennem magam (bár később ez okozta a vesztem, hiszen mikor sikerült megcsinálnom, kb mindenemet elpazaroltam és megint üdvözölhettem a 0 életes állapotot), és egy 1-2 órányi játék után elérkeztem a 2. főbosshoz. Na és itt elszabadult a pokol. Fél csíknyi életem volt, 5 pisztolygolyóval. Ami a legrosszabb volt, hogy minden egyes halál után várni kellett kb 3 percet, hogy újra harcolhassak, mert meg kellett nézni egy bejátszást (pontosabban nyomogatni kellett a gombokat, de eben nem mennék bele, a saját idegállapotomra való tekintettel). Kb 4 órán keresztül szenvedtem. A végén már tényleg a sírás szélén álltam, de csak ennyi idő elteltével volt erőm újrakezdeni. A legrosszab az egészben az volt, hogy a harc két fő fázisból állt, és mondjuk 10-ből egyszer jutottam el a másodikba. Az első két órában viszont egyszer sem szerintem. A másik meg az volt, hogy olyan randomnak tűnt amikor mégis sikerült, és nem jöttem rá, hogy hogy kell. Egészen máig nem amikor is húgomnak segítettem, és ő meg egyből észrevette, hogy mi is történik. Akkor egy kicsit oltva éreztem magam.  Persze aztán én is rájöttem, arra is, hogy hogy kell megcsinálni rendesen, úgy, hogy talán még hardon is menjen, de ez akkor is nevetséges, hogy 5-6 óra kellett hozzá kb összesen. Amúgy a poén az egészben az, hogy a végigjátszásom során, normalon, bossoknál egyszer sem haltam. Azt hiszem ezt hívják úgy, hogy IMBAlanced vagy mi a fuck.

Ezután a kis élménybeszámoló után ejtenék még pár szót a feladványokról meg a sztoriról. A játék logikai része nem sikerült nehézre, de azért voltak olyanok amikor totál makkoltam az egészet - a legutolsó is pl -, és ezen kívül volt olyan, mikor csak egyet cseréltem fel, és utána kijött próbálgatással, de az én megoldásomnak még így is több értelme volt szerintem. Azt például, hogy a bánat-pia és a vágy-fa hogy jött ki nagyon nem vágom. Bár lehet nem ez volt, de az tuti, hogy a vágynál nem a pia volt, és szerintem az ilett oda legjobban. Vagy mikor az, hogy a szegénynek sok van a gazdagnak meg nem ( ez volt a feladvány egy része), én benyomtam a szívet, mint szerelem, a megoldás közbben meg pénz volt. Bár ebbe még lehet illik mert mintha a gazdagnál az is lett volna, hogy akarja a dolgot, de mindegy, nekem akkor is bullshit. Ha már bullshit, akkor mi az, hogy emberi ellenségek vannak? Mármint védőruhába felöltözött, vascsővel, vagy éppen riflével felvértezett emberek. WTF?! A leggázabb az, hogy ezt a filmből vették (egyébként más utalás is van, pl a rendőrnő aki eltűnt Silent Hillben), és gyakorlatilag az egész sztori a filmből megismert Orderen alapul. Azzal nincs bajom, hogy ha átvesznek dolgokat, de miért nem bírtak a játékokból, ott szó sem volt több szász emberről Silent Hillben, a 3-ban ( eredetileg gondolom az 1-ben ) megismert szektából is csak 2 embert láthattunk abban a játékban, nem egy egész hadsereget. Ott ez az egyedüllét sokat dobott a hangulaton, épp ezért itt ezzel a sok emberrel negyon nem tetszett a dolog (még ide tartozik, hogy van egy olyan jelenet, mikor elkezdik fúrni(!) a lábunkat, és miután kiszabadulunk, vígan szaladgálhatunk). A sztori egyébként ettől eltekintve nem rossz, kiderül, hogy mi öltük meg az öcsikét, és mi indítottuk be az átkot, mert nem neki, hanem nekünk kellett volna meghalnunk, viszont ami ezután történik, az gondolom minden befejezésben más. Én, jó szokásomhoz híven, a legrosszabbat kaptam ( ahogy ez történt a 2-ben és a 4-ben is), ami szerint az egész csak képzelgés volt, onnan kezdve, hogy megöltük Josh-t, és kiderül, hogy mi voltunk az a beteg, akit az elején megélt rémálomban található memoban sokkterápiával gyógyítottak. Ez szerintem akkora kamu, mert így végülis nem lehet tudni, hogy mi történt meg meg mi nem, bár az sejthető, hogy a dolgok tényleg így voltak, és az öccs elvesztése hívott minket SH-be.  Mondjuk a többi befejezés se kielégítő nekem a kérdések szempontjából, van egy UFO-s; van egy happy end, mikor összejövünk a csajjal; van egy olyan mikor az apánk vízbe fojt minket, hogy így talán megmenthesse Josh-t és helyre álljon a rend; és az utolsó, a kedvencem, az amikor mi is piramisfejjé válunk, és Silent Hill utcáinak, törvényeinek "őrzésére" leszünk ítélve az idők végezetéig. A játékban egyébként a vége felé van pár eldöntendő dolog, ezen kívül vannak elszórva kis rajzocskák meg fotók is (van néhány olyan ami sz*patós ezek közt is, szekrények mögött pl-ezt csak hugomtól láttam, én nem jöttem rá), és ezek is gondolom befolyásolják a végkifejletet. Bár az is lehet, hogy elsőre csak egy fajtát kaphatunk, azt amit én, erről sajnos nem tudok. 

Huh ez hosszúra sikerült, de mosmár eljött az értékelés ideje. Azt kell hogy mondjam, hogy a látszólagos "nemtetszés" ellenére nekem nagyon bejött a játék, szó szerint nem tudtam letenni (sajnos), és végülis hozta a hagulatot. A f*satás is megvolt, ami nálam alapkövetelmény, és bár a sztori nekem kicsit gyenge volt néhol, a grafika is meg úgy sokminden, de mivel Silent Hill, a játéknak simán kijár egy 7/10. A következő SH játékot is meg fogom venni az biztos, és ha ezt a szintet tartják, akkor azzal bőven meg leszek elégedve.