Egy dolgot nem értek: a dupla évadzáró két részét miért is kellett egy hét eltéréssel leadni? Lehet, hogy a nézettség szempontjából így jött ki jobban a FOX (ebben sem vagyok olyan biztos), de ez a két rész egyszerűen annyira összeillett, hogy akár még egy külön filmként is le lehetett volna adni. Nem mondom, hogy nem voltak hibái, de szerintem butaság volt szétszedni.
Már csak azért is az volt (mármint butaság szétszedni), mert az első rész annyira perfektre sikerült, hogy ha egyben adják, egyáltalán nem lehetett volna észrevenni, hogy a második az már sokkal gyengébb lett. Az első az tele volt wtf-okkal, már csak az alternatív univerzum bemutatásából fakadóan is, a másodikra viszont elveszett ez a másik univerzum okozta vrázs, és picit leült a sorozat. Egy átlag Fringe résznél nem volt rosszabb, sőt, de valahogy nem hozta az omg-pillanatokat.
Persze a finálé még így is erős lezárása volt, egy erősen közepes évadnak, aminek a főszálát körülbelül 6-8 részben le lehetett volna tudni, mert annyira egyszerűre írták az írók. Gyakorlatilag az egész évad arról szólt, hogy Walter minden részben elejtett valami sejtelmes megjegyzést arról, hogy Peter a másik univerzumból jött, és ezen kívül nem történt semmi. Ok, ott voltak shapeshifterek, meg az observerek is bekavartak, de róluk, főleg az utóbbiakról, még mindig nem tudunk annyira sokat. Persze ez annyira nem baj, az observerek erősen a mitológia részei, és szerintem jobb, amíg nem sokat tudunk róluk, csak azt mondom, hogy ennél valami komplexebb főszálat is összehozhattak volna.
Amúgy voltak az évad során jó filler epizódok is, de a sorozat úgy igazán a téli finálé után indult be csak, azóta viszont már egész korrekt epizódok voltak. A csúcspont talán a Peter című volt, melyben először nyerhettünk bepillantást, az alternatív univerzumba, de azért a White Tulip is tetszett, az időutazós csókával. A finálé előtti Northwest Passage-ben azt láthattuk, hogy milyen lenne a sorozat, ha Peter lenne a főszereplő, egy mezei rendőr sidekickkel, és nekem ez is nagyon bejött, tiszta X-akták hangulata volt az epizódnak (és még sok másiknak is az évad során, pl a Johari Window-nak, melyben egy kisváros lakosai voltak a főszereplők, akik ha elhagyták a város környékét, szörnyekké váltak). Innen már spoilerek is lesznek a fináléról, tehát csak óvatosan.
A Northwest Passage utolsó pillanataiban azt láthattuk, ahogy Peterhez megérkezik Mister Secretary, aki nagy meglepetésemre nem William Bell volt, hanem Walter(nate), Peter igazi apja. Egy ilyen befejezés után azt hihette az ember, hogy a következő epizódban majd Olivia és Walter kutatni fognak Peter után, de nagyon nem így történt, a finálé kezdő jeleneteiben az alternatív univerzumot láthattuk, azon belül is a Fringe divisiont, ami elég nagy meglepetés volt, hiszen teljesen más az egész ügyosztály, mint a rendes világban. Mások a tagok, mások vannak életben, még máshogy is öltözködnek. Ráadásképp ezek már több mint 10 éve űzik a szakmát, hiszen itt, az első fringe event már Walter átruccanásakor megtörtént.
Az első jelenetekben ezt a csapatot egy újabb ügy miatt hívják, megint lyuk nyílt a két világ között, és valamit tenni kell ezzel. A helyszínt már majdnem le kell zárni teljesen, mikor sikerül megoldani a problémát. A nézőknek megmutatják még, hogy a lyukon nem mások jöttek át, mint a rendes valóság Fringe csapata, pár Cortexiphan-nal kezelt emberrel együtt. Ezután persze jön a flashback, hogy miképp kerültek ide, és itt kicsit le is ül a rész, de ezt annyira nem veszi észre az ember, mert a cold open egyszerűen akkora királyság, hogy akár az egész duplarészre megmaradt volna a hangulat, ha nem szedik ketté.
Miután a flashbackek végére érünk, és Olivia-ék megérkeznek az ALT-ba (itt tényleg ALT:), akkor indul be igazán a rész. Egy Amerikainak, főleg New Yorkinak gondolom még jobban tetszett az alternatív valóság, de nekünk is feltűnhetnek az apró utalások, easter eggek, és ilyennekkel tele volt ez az időszak. Ez amúgy, a duplarész második felében is megmaradt, csak hát ott a történések már nem voltak annyira izgalmasak, mint itt az elsőben.
Az első rész végén még kapunk egy nagy csatát is, szuperképességekkel(!), és speckó effektekkel, ami megint csak felkeltené az ember érdeklődését, de itt vége is van az epizódnak. Megint csak azt tudom mondani, hogy ha itt nem fejezik be, akkor nem éreztem volna laposabbnak a második részt, de így... Amúgy ezeknek a szuperképességeknek egy külön írást is lehetne szentelni, mert ilyen szempontból érdekes a sorozat, hiszen már mindent láthattunk időutazástól kezdve, teleportáláson át, gyógyításig, és mégsem Hősök-típusú szériaként marad meg az emberben a Fringe, hanem sokkal inkánn egy epizodikus nyomozósként. Ez pedig nagy kár, mert a sorozatban megvan a potenciál, de úgy tűnik, hogy az írók nem ezt az irányt szeretnék erőltetni.
Kérdezhetnénk persze, hogy akkor milyen irányt is? Azt hiszem, ez a duplarész második epizódjából derült ki tisztán, persze már az első évadban is utaltak erre erősen, csak annyira összefolynak a dolgok, annyi különböző rétege van a sorozatnak, hogy könnyen elfelejti az ember, miről is szól a sorozat igazából. Ebből a legutolsó epizódból persze könnyen ki lehet találni: a két univerzum harcáról. Ezt a harcot pedig nem más indította el, mint a mi világunk Walterje.
Érdekes volt amúgy megismerni a másik világ szemszögéből is a dolgokat, mert eddig úgy tűnt, hogy az alternatív valóság az teljesen gonosz, és csak úgy, el akarja pusztítani a rendest, de láthattuk, hogy ez nagyon nem így van, hiszen az alternatív világ nagy része teljesen lepusztult, egész városokat kellett karantén alá zárni, rengeteg ember halt meg. Jobb lett volna szerintem, ha kicsit foglalkoznak ezzel, és akár még szájbarágósan el is mondják, hogy ez volt Walternate motivációja, de persze így is lehet érteni.
Persze a második részben nem lett volna erre idő, nem ezen volt a hangsúly, hanem Walter és William Bell várva-várt találkozásán, és ezt nagyon eltalálták az írók. Nem csak a két karakter miatt működtek a dolog, a két színész is kitett nagyon magáért. A legjobb közös jelenetük egyértelműen a 3. képen is látható kocsis volt, ott nagyon átjöttek az érzelmek, persze ezen a zene is segített. Ennek ellenére, én egy picit többet vártam a találkozásuktól, azt hittem több dolog fog kiderülni, egyedül azt tudtuk meg, hogy Bell azért vette ki Walter agyának egyes részeit, mert Walter megkérte rá, mivel nem tetszett neki az ember, amivé vált volna. Ez pedig annyira nem volt nagy meglepetés, sőt, én azt hittem, hogy ezt eddig is tudtuk már, annyira egyértelműnek tűnt.
Az is egyértelmű volt az egész rész során, hogy nem lépik meg a "Peter a másik univerzumban" szálat, ezért nem is csodálkoztam, mikor kiderült, hogy inkább hazamegy. Sajnos a nagy csavar, a két Olivia helycseréje, sem tudott meglepni, hiszen az évad elején majdnem ugyanezt eljátszották Charlie-val és nekem már az sem tetszett. Azt persze nem mondom, hogy a következő évadra nézve ez nem volt egy tökös húzás, meg azt sem, hogy nem érdekel, hogyan hozzák vissza Oliviát, de ha csak az évadzáró nézzük, ez a csavar gyenge volt.
Ez is közrejátszik abban, hogy a fináléra nem tudok 8/10-nél többet adni, na meg az is, amit a kritika során már többször említettem: a második rész egyszerűen gyengébb lett, mint az első, és így, hogy nem egyben adták le a kettőt, túlságosan észrevehető volt a két rész közötti különbség. A finálé azért még mindig jobb lett, mint az évad, amire 6 pontnál nem tudok többet adni, én ennél egy sokkal összetettebb főszálat várnék a sorozattól, remélem, hogy ezt majd a következő, harmadik évadban meg is kapom.
