HabiBárpult

Én nem vártam sokat a sorozattól. Láttam az előzetesét, annyira nem fogott meg, és valahogy hiába dicsőítették a kritikusok, nem számítottam semmire jóra. Sőt, tovább megyek, még kedvem sem volt igazán megnézni, de gondoltam adok neki egy esélyt, hátha. Mint kiderült

jól tettem. A Life Unexpected ugyanis egy teljesen aranyos, néhol vicces sorozat, jó színészekkel, és szerethető karakterekkel, és nem utolsósorban komoly drámával, nem az ilyen súlytalan, csip-csup dolgokkal, mint a többi CW-s tinisorozat (amiket ennek ellenére szeretek). Jah, jól látod, tinisorozatról van szó, de ez kb csak annyiban nyilvánul meg, hogy a főszereplő 15 éves, az összes többi tinis klisét elfelejthetitek - a piltoban még csak sem voltak (később azért tuti lesz).

A történet röviden annyi, hogy van ez a tinilány, Lux, akit az anyja még a születésénél lepasszolt (mivel egyéjszakás kaland volt, az apa nem is tud a lányáról), és mivel senki nem fogadta örökbe, ezért 16 éves koráig nevelőszülőkkel élt - természetesen egyikkel sem sokáig, mert nem igazán bántak vele jól. Főleg ennek köszönhetően, a 16. születésnapja előtt elindul megkeresni a szüleit, na nem azért, hogy velük lakhasson, hanem hogy aláírjanak egy papírt, amivel a lány felnőttnek nyilvánítattná magát. Ez persze nem jön össze, a szülők és a bíró közbelép, és így az anyjához és annak a vőlegényéhez kerül, aki - hogy bonyolodjon egy kicsit a dolog - természetesen nem a lány apja.

Engem igazából, már ennek a történetnek az előadásával is megfogtak (mondjuk a közepén nagyon leült vagy 10 percre), de amitől igazán jó lett, és lesz, ez a sorozat, azok a karakterek. Legfőképp a főszereplő lány, na meg az apja, és annak barátai. Az anya sem volt rossz igazából -  talán csak a színészi játék nem volt még tökéletes, de tuti bele fog jönni -, a vőlegény viszont túl nagy klisé, nem csak a karakter, hanem minden egyes megszólalása, de legalább a színészt - aki játssza - kedvelem. Jól meg van oldva amúgy, hogy míg maga a történet azért tényleg elég komolyan dráma(i), addig a karakterek - a főszereplő kivételével - egytől-egyig gyerekesek, de talán pont ettől lesz annyira szerethető, bájos (hah, na ezt a szót sem fogom többet használni) a sorozat.

Azért is jár a piros pont, hogy nem lehetett észrevenni a főszereplő lányt játszó színésznőn, hogy 16 helyett már 19 éves, ez ugyanis az amerikai sorozatoknál eléggé jelentős probléma szokott lenni (főleg a Gossip Girlnél). Most mondjuk teljesen mindegy lenne, mert Britanny Robertson tökéletes Lux szerepére, tényleg hibátlanul játszik eddig.

Minden kritikus (kihangsúlyoznám, hogy ebben a bekezdésben a külföldi kritikusokról van szó) azzal jön, hogy ez a sorozat mennyire hasonlít a WB csatorna (ebből lett a CW, pár évvel ezetlőtt) régi drámáira/tinisorozataira, mint az Everwood, a Gilmore Girls, a Dawson's Creek, és így tovább. Ezt én azért nem említettem, mert ezek közül egyet sem néztem, de még ha néztem volna is őket, akkor sem azért éltetném a Life Unexpectedet, mert emlékeztet a régi kedvencekre, hanem azért, mert tényleg egy jó sorozat. Egy jó sorozat, olyan karakterekkel, akiket valószínűleg az évek elteltével (heh, optimista vagyok) még jobban meg fogunk szeretni, és igazi drámával, ami nem abban merül ki, hogy letört a főszereplő cipőjánek a sarka, és nem lesz mit felvennie holnap suliba. Egy jó sorozat, ami a minősége alapján érdemli meg a 8/10 pontot, nem pedig azért mert emlékeztet egy régi kedvencre.

Na most van az, hogy fogalmam sincs mit írjak. Ha ez lenne a sorozatzáró, nem lennék megelégedve (ez mondjuk köszönhető annak is, hogy az előző részben olyan csavarok voltak, amilyeneket nem sokat láttam még sorozatban), épp ezért jó, hogy lesz még egy 13. rész, az Epitaph Two. Erről viszont nem tudni, hogy vajon a mostani résznek a végét folytatják, vagy pedig az első évad utáni Epitaph One-t, amit csak a dvd-re tettek rá, és elég valószínű, hogy a nézők nagy része nem is látta (az is lehet, hogy bemutatják az Eptaph One-t Echo-ék szemszögéből, akik - ha jól emlékszem - a rész végén találkoztak az ottani szereplőkkel).

Amúgy ez a rész sem volt annyira rossz, és mivel a nagy csavart már az előzőben előtték, ennél többre nem is nagyon lehetett számítani. Volt sok akció, verekedés, volt robbanás elől futás (ami szerncsére nem volt annyira gáz, de kihagyhatták volna), kaptunk pár választ (pl miért olyan fontos Echo), na meg azért volt néhány wtf is. A legjobb pedig az volt, hogy az ilyen komolykodás mellett is jött a humor, természetesen főleg Topher részéről.

Ha már Topher, akkor Enver Gjokaj (Victor) megint játszotta őt egy darabig, talán még jobban is, mint az eredeti színész. Ez amúgy érdekes, mert a többi színész nem nagyon játszotta ilyen jól a már ismert karaktereket (pl itt az utolsó részben Amy Acker), náluk inkább a saját karakterükre gondoltam, nem pedig arra, akit éppen játszottak.

Itt az utolsó részben azért hullottak a szereplők rendesen, viszont néhányuk elég kiszámítható módon. És igazából az is vicces, hogy a halott - vagy látszólag halott - szereplők közül, kettő biztosan túléli, hiszen az egyiket láthattuk az EO-ban (amit szerintem még ma újranézek, mert már nagyon nem emlékszem rá), a másiknak pedig a teste ugyan nem, de a karaktere tuti túlélte, hiszen valahogy mégis csak be kellett következnie a brain-pocalypse-nak.

A lényeg tehát az, hogy nem volt rossz a rész, de talán ha a múlt heti csavart áttolják erre - amit simán megtehettek volna -, akkor még jobb lett volna. Így csak 8/10, viszont ne feledjük, még van egy rész, a sorozatzáró, ami egyébként két hét múlva lesz csak, mivel jövő hét pénteken Haiti-telethon (támogatástgyűjtés a január 12-i földrengés rászorulóinak) lesz az USA-ban (az összes országos adón, és néhány káblesen is, szóval a pénteki sorozatokra ne nagyon várjatok).

Na ez az a sorozat, aminek az új évadát nagyon nem vártam. Az utóbbi hónapokban annyira nagy volt a hype, hogy féltem, a sorozat nem tud majd felérni ehhez. A kritikusok is éltették, de még akkor sem voltam meggyőzve, és azt is intő jelnek véltem, hogy mindenki "beleszeretett" a sorozatba, ha ez történik akkor szokott lenni a legnagyobb koppanás (Heroes 1. évad vége?). A Chuckkal szerencsére pont a dolog fordítottja történt, a sorozat "awesome-abb" lett, mint valaha, és nem csak azért, mert Awesome több szerepet kap.

Kezdjük azzal, hogy az Intersect továbbfejlesztése zseniális húzás volt az írók részéről. Bevallom őszintén, nekem a tavalyi évad vége felé az állandó flashelgetés már kezdett unalmas lenni, és nem nagyon tudtak ezzel mit kezdeni az írók, mindig arra kellett vinni a sztorit, hogy majd Chucknak bevillan valami, és így megoldják az ügyet. Ok, igazából még most is ugyanez a helyzet, de így sokkal izgalmasabb a dolog, hogy Chuck bármit megtanulhat (Kung-fu, tánc, sebészet, akármi), így könyebb meghúzniuk a váratlant. Ezzel amúgy egy új poénforrás is született, mint azt láthattuk pl a Rocky-s jelenetnél, vagy mikor Chuck a lézerek között ugrabugrával, vagy mikor... Ezek pedig amellett, hogy viccesek, a lazaságot, a "feelgoodságot" is növelik, és elég nagy szerepet játszanak abbban, hogy vigyorogva nézed a részeket, attól függetlenül, hogy mi történik.

Nagy pozitívum még, hogy végre kapott a sorozat egy izgalmas, és összeszedett átívelő szálat. Az előző évadokban is volt ugye (ellenséges ügynökök próbálják megszerezni az Intersectet), de igazából csak a 2. évad utolsó 5-6 részében volt egybefüggő. Viszont a sorozat egyértelműen itt élte fénykorát - ha lehet ezt egy 3. évadában járó sorozatra mondani -, és ezt valószínűleg az írók is megérezték, mert a mostani fősztori megint csak érdekes, és fordulatos is. Az mondjuk igaz, hogy eddig csak nagyon kicsit tudunk róla (kb csak annyit, hogy van ez a Ring nevű csoport), de tudjuk, hogy a CIA-s főnökasszony titkol valamit, és a 3. rész végén is kaptunk egy kis wtf-ot, vagyis inkább cliffhangert, ami szerintem egy kicsit kamu, legalábbis tuti, hogy nem a durvábbik alternatíva történt (nem akarok konkrétumot írni, elég nagy spoiler lenne).

A 3 rész közül amúgy talán az első volt a leggyengébb, kicsit zavarosak voltak a történések, hogy most melyik jelenet mikor játszódik, és az is "vicces" volt, hogy minden szereplő visszakerült a Buy Moreba, de ennek ellenére én azt sem tartottam annyira gyengének, meg amúgy is, valahogy el kell kezdeni a szezont. Ami viszont tényleg idegesített, az Chuck és Sarah viszonya, hogy most szeretik egymást meg nem szeretik, meg hogy Chuck beszélne vele erről, de Sarah nem akar, viszont ebből a 3. részre szerencsére lejjebb vettek, így megbocsátom nekik.





















Így a végén kiemelném még a zene javulását, amit általában sosem jegyzek meg, ha nem saját szerzemény, de erre a pár részre sikerült elég jó számokat összeválogatniuk, néhányat még én is felismertem. Az eyecandy faktor meg természetesen megmaradt, sőt a 2. részben kaptunk egy dögös mellékszereplőt is Sarah mellé, így akik ezért (is) nézik a sorozatot, azok sem panaszkodhatnak.

Összességében azt mondhatom, hogy bár nem vártam annyira a sorozatot, de így a részek megnézése után már nagyon örülök a visszatérésének, mert így eggyel több JÓ 40 perces sorozatot láthatunk minden héten. A pont pedig 8/10, de szerintem az évad végére lesz az 9 is.
 

Tudnak ezek, ha akarnak. Hiába szidtam ugyanis az évad első felét, erre a jubileumi részre összekapták magukat az írók, és egy rövid időre viszontláthattuk az első két évad minőségét.

Amúgy tényleg ennyi kell egy jó HIMYM részhez, mint amit most láthattunk. Tedet a középpontba, valami olyan sztorival, ami az anyával foglalkozik, Barney-nak adni valami awesome mellékszálat, mint most az "öltönyök vagy a csajok" (ok, mikor az öltöny suttogott, hogy suit up, az gagyi volt), Marshallt, Lily-t és Robint meg eldugni a háttérbe, lehetőleg minnél kevesebb, de annál vicesebb szöveggel. Ha minden részben (vagy legalábbis a legtöbben) ezt tennék az írók, akkor most nem ez a sorozat lenne a 2009/10-es évad legnagyobb csalódása (szégyene? azért az lehet túl erős).

Mondjuk Robin, nagyon pici szerepét most is sikerült elbaltázniuk, ahogy ott lengette a haját, rá kellett jönnöm, hogy ez a nő bizony nem szép, de nagyon nem. Ok, túlzok, de tényleg nem gyönyörű, inkább csak amolyan átlagos. Viszont ezen kívül tényleg nem találtam sok negatívumot a részben, jól fel volt építve, és ha kicsit több lett volna benne a poénos beszólás, akkor azt is mondhatnám, hogy tökéletes volt. A hab a tortán amúgy az öltönyös-éneklős jelenet volt, amiben NPH megmutatta, hogy nem csak színészkedni, de énekelni is tud. Amúgy remélem ezt a Glee készítői is látták, és a 2. évadra beszervezik majd a színészt.

Na ennél tovább szerintem nem késleltethetem a rész, meg úgy a sorozat legégetőbb témáját/problémáját, az anyakérdést. Sokaknál ugyanis ez sorozat leggyengébb pontja, szerintük sokszor kétértelmű, meg egymásnak ellentmondó dolgok vannak, és csak húzzák az időt, már rég meg kellett volna mutatniuk a mothert. Engem igazából sosem izgatott ez a dolog, de most jó volt látni, hogy foglalkoztak vele. Viszont ha mégsem az lesz az anya, akit ebben a részben mondtak, akkor a sorozat készítői nagyon gonosz emberek, és bevehetik a szájukba.

Most jöhetne a 10pontozás, meg hogy legjobb rész evör, de nem fogom ezt írni, mert nem az volt. Elismerem, hogy az 5. évadból a legjobb rész, és a kritka alapján akár 9-10 pontot is érdemelne, de ez egyszerűen nem volt több egy nagyon gyenge 8-asnál, amit csak azért kap, mert tetszett a végén az öltönyös zene. Ennek ellenére most bizakodhatunk kicsit, hátha az évad végére találkozunk is a teljes anyával, nem csak a bokájával. Ez ugyanis tuti lendítene a sorozat minőségén, élvezhetőségén és a 6. évadban újra a régi fényében tündökölhetne.

Meg kell mondanom, hogy csak a téli szünetben daráltam le a sorozat 57 részét, de egyből kedvenc lett, az amerikai focis téma ellenére. Ez amúgy ne riasszon vissza senkit a megnézéstől, én sem hittem volna, hogy tetszhet egy ilyen sorozat, de a rengeteg jó sztoriszál mellett talán azok a percek a legjobbak, mikor az amerikai focival foglalkoznak.

Ez a rész egyébként inkább csak átlagos volt, de ehhez azt hozzá kell tenni, hogy a Friday Night Lights-nál még a leggyengébb epizód is 6-7 pont fölött van. Igazából ezzel sem volt baj, hiába próbáltam keresni most a hibákat, nem nagyon találtam. Egyedül a Landry-s szerelmi háromszög nem tetszik, de ő sosem volt a kedvencem, talán még most, így az új szereplőket is beleszámítva - akiket még nem ismertünk meg úgy igazán - ő a legkevésbé rokonszenves.

Ez mondjuk köszönhető annak is, hogy az összes új szereplő telitalálat, de főleg Vinnie, az új quarterback, akinek egyedül a haverját nem csípem, túl nagy klisé, de mivel ilyenek tényleg vannak, legalább hihető, és nem csak csinált probléma. A másik új focista is jó karakter, de a mostani részben kevésbé tetszett, emiatt a sérüléses dolog miatt, eddig valahogy sokkal jobb sztorikat írtak neki, nekem ez egy picit úgy tűnt, mintha csak akartak volna egy cliffhangert a szünet elé (a probléma még a decemberi utolsó részben kezdődött). Az viszont pozitív, hogy ilyen hamar lezárták a dolgot, abban viszont nem vagyok biztos, hogy nem lesznek következményei a gyógyszerkérésnek. Főleg úgy, hogy egy Riggins javasolta a doktort.

Az új szereplőkről még annyit, hogy nekem a két lány is tetszik (legalábbis nem rosszak), és nem csak kinézetre, hanem a karakterük is, bár nem olyan jók, mint Tyra meg Lyla volt, előbbinek a karaktere volt sokkal összetettebb, az utóbbi pedig szépségben verte őket. Az viszont nagy negatívum, hogy a nevüket sem tudom még (megnéztem, Jess és Becky, az utóbbi ismerős, de az elsőt ki nem találtam volna), eddig ugyanis nem foglalkoztak nagyon az írók velük. Na jó, hazudok, Becky-vel foglalkoztak, de mindketten inkább csak barátnőnek vannak ott, és ez sosem jó jel (és a vicc az, hogy a főcím alapján pont ő az, aki csak visszatérő szerepelő, nem állandó).

Hogy a régiekről is legyen szó, az én két, legkevésbé kedvenc szereplőm, Julie és Mrs Coach most kivételesen jó sztorit kapott, ott az egyetemi interjúnál Julie beszéde nagyon jó volt Dilonról, és az is tetszett, hogy csak ketten voltak, és végre nem veszekedtek, kiabáltak egymással. Amúgy kíváncsi vagyok, hogy Julie-t megtartják-e jövőre, ugyanis ha más város egyetemére megy (ami szinte 100%), akkor simán megtehetik, hogy nem szerepeltetik. Mondjuk én azt hiszem, hogy ezt nem fogják meglépni az írók, a sorozatnak ugyanis elég fontos része a Taylor család, és Julie nélkül elég "félkarúak" lennének. Na meg ha ő is elmegy, akkor szinte el is fogynak azok, akik már az 1. évadban is voltak. 

Sajnos Coach most nem nagyon szerepelt, kicsit háttérbe szorult a foci, de legalább volt Buddy, aki szervezkedett kicsit, és szerzett egy saját rádióműsort a Lionsnak. Ez amúgy jó húzás volt, Buddy-t is közelebb hozták egy kicsit a csapathoz, és legalább a Lions is kezd megkomolyodni. Buddy-nak amúgy az első évados bunkó karakrakteréből fogalmam sincs hogy csináltak ekkora rajt, Coach mellett ő a kedvencem, ebben az évadban is csak nőtt a szememben, azzal, hogy otthagyta a Pantherst, azt a csapatot amiért eddig akérmijét odaadta volna.

A legjobb jelenet pedig simán Rigginsé, mikor megmutatta Becky-nek a földet, na az nagyon ütött. Nekem amúgy sosem volt a kedvencem a karakter, annak ellenére, hogy mindenki őt szereti, de ez az új szál nagyon tetszik, azért is, mert most ez hozza a drámát. Még úgy is, hogy hiába lehetett tudni, hogy a végén beáll Billy-hez, a tesójához, lopott kocsikat szétszerelni, jó volt látni, ahogy rendes munkát próbált keresni (na meg az a fej, mikor meghallotta mennyibe kerül a telek... na ott eléggé megsajnáltam).

Ahogy már az elején is említettem, ez egy átlagos rész volt, és ebben sajnos az is közrejátszott, hogy a focis részt most valahogy nem tudták érdekessé tenni, túl egyértelmű volt, hogy a másik leggyengébb csapatot legyőzik, és szerintem a zeneválasztás sem volt az igazi (főleg az első félidőre), az sokkal jobb, mikor valam zúzós rockot tesznek a foci alá. Ennek ellenére ez a rész is simán 8/10, de most már tényleg jöhetne a Panthers-Lions derbi, bár van egy olyan érzésem, hogy azt majd csak a fináléban lövik el (ami t sajnos már február 11-én láthatunk, és utána megint semmi 9 hónapig). Azt pedig remélem, hogy a Panthersnek majd azon a meccsen múlik, hogy bejut-e a rájátszásba, az ugyanis óriási lenne, ha pont a Lions ejtené ki őket.

Az angoloknál miért csinálnak ilyen bzi 6 részes évadokat? Bár ebből a sorozatból még a 22 is kevés lett volna, annyira jól sikerült. A legjobb újonc? Ha nincs a Glee, akkor igen, de azért így is második.

A Misfitsről már az első leírásnál tudtam, hogy tetszeni fog (szuperhősös, angol tinidráma - két kedvenc sorozatom, Skins és Heroes keveréke), épp ezért tologattam is a megnézését, egészen keddig, mikor megnéztem az első 2 részt, és a pilot nem is tetszett igazán, viszont a másodiknál már éreztem, hogy ez ütni fog. Ennek ellenére újra parkolópályára tettem, legalábbis tegnap éjféleig, mikor gyors egymásutánban megnéztem 3 részt, és az utolsót csak azért nem, mert egyből a rész megnézése után akartam írni a sorozatról, és ez azért hajnali 4-kor necces lett volna.

Most sem szeretnék nagyon spoilerezni, a sztoriról legyen elég annyi, hogy pár, közmunkára ítélt fiatal szuperképességeket szerez (azt már láthattátok hogy - meg lehet nyugodni, ez a sorozat leggyengébb jelenete), és azt láthatjuk végül is, hogy miképp élnek együtt ezzel. Egy idő után persze kiderül, hogy nem csak ők lettek különlegesek, de ennél többet tényleg nem mondanék.

Természetesen átívelő szál is van, amit úgy-ahogy már az 5. részben megoldanak, legalábbis egy részét, de az a baj, hogy a hatosban a következményekkel nem igazán foglalkoznak, épp ezért úgy érzi az ember, hogy egy kicsit befejezetlen ez a 6 rész. Még az a nagy szerencse, hogy a sorozat siker az angoloknál, ezért lesz majd 2. évad - az már más kérdés, hogy csak egy év múlva.

A sorozat legnagyobb erősségei egyértelműen a karakterek, leginkább Nathan, a nagydumás csávó, aki már első részben kedvenc lett. Nagyon nagy szövegeket írnak neki, de talán a legfőbb ok, amiért ilyen jó a karakter, az Robert Sheehan, azaz a színész aki játsza. A többiek sem rosszak, de mellette tényleg elbújhatnak, annyira jól csinálja, egyszerűen ha ott vana képernyőn, akkor csak rá tudsz figyelni. Természetesen a másik 4 főkarakter is jó, főleg a fekete srác - akinek az epizódja, az 1x04 olyan 10/10, hogy beszrsz -, meg Simon, akit lehet sajnálni (szegény csávóval szinte semmi jó nem történik), de a nők sem rosszak, csak őket nem ismerhetjük meg annyira, talán nem is foglalkoznak velük anniyt, mint a srácokkal.

A képességeket is elég jól kiválasztották, bár semmi látványos nincs, de legalább ötletesek, egyediek. Ok, van pár klisés dolog, mint az időutazás, meg a láthatatlanság, de előbbin is csavarnak egy olyat, hogy mégis olyan képesség lesz, amit máshol még nem nagyon láttam. Vannak viszont ötletesek, és kicsit betegek is, mint például az a képesség, hogy aki megérinti a "hőst", az "megkívánja" őt. Az is nagy pozitívum, hogy ezek a képességek mind a sztori előremozdításához kellenek, kihasználják őket az írók, nem úgy mint a Heroes-nál, ahol van aki semmit sem kezd a képsségével (vannnak páran).

A sorozatnak persze vannak gyenge pontja is, de ezek főleg az angolságából következnek. Az egyik természetesen a kevés pénz, ami nem csak azon látszik, hogy olcsó képességeket választottak, de azon is, hogy a sorozat szinte végig egy helyen játszódik. Ez valakinek lehet idegesítő, de szerintem a legtöbben észre sem veszik (én is csak azért figyeltem fel rá, mert a sorozatjunkie-s kritikában is kiemelték). A másik ami negatívum, az az a brit "akcentus", amit azért meg lehet szokni 1-2 rész után, de az egyik csajnak valami olyan durva akcentusa van, hogy csomószor egyáltalán nem értettem miről beszélt (bár így a 6. részben már vele sem volt bajom). Persze ez azoknak, akiknek a füle hozzá van szokva a brit "akcentushoz", ez valószínűleg nem akadály, de van olyan is, akinél ez egy elég fontos tényező, talán még ki is hagy sorozatokat emiatt.

Így a végére nem tudom mit írhatnék, talán még annyit, hogy nézzétek, mert nem fogtok csalódni, nálam is egyből kedvenc lett, és csak azért nem a legjobb angol sorozat, mert ott van a Skins, de ha a Misfits tartja a szintet jövőre, akkor ez valószínűleg változni fog. A (szerintem) gyenge pilot, és a befejezetlenség miatt csak 8/10, de azt hozzá kell tennem, hogy rég szórakoztam ilyen jól sorozaton.

30 Rock

Talán ez az a szitkom ami a legnagyobb csalódást okozza az idén, pedig How I Met-et nehéz alulmúlni. Már a tavalyi évad sem volt nagy durranás, de ami az idén van, már tényleg nagyon-nagyon durván mélypont (legalábbis reméljük, hogy innen már csak javulni fog).

Pedig a kezdés még viszonylag biztató volt, de utána nem sikerült a sorozatnak tartania a szintet, sőt inkább egyre rosszabb lett. Egyszerűen nincs karakter aki vicces, vagy szerethető. Kivéve persze Jacket, akivel akármit csinálnák raj marad, de más nem nagyon. Na jó, még Tracy is jó (nekem tetszik legalábbis, másokat meg idegesít), de a többiek tényleg nagyon gyengék.

Pedig Kenneth még nagy kedvenc volt tavaly, és Liz is elég elvieslhető volt, de valahogy meguntam őket. A mellékszereplőkkel meg nem foglalkoznak annyit, hogy viccesek legyenek, az is csoda ha egyáltaán van szövegük az egyes részekben.

All in all, a sorozat nekem kifulladt, már csak megszokásból nézem, de lehet nem kéne, mert csak lerontja, az amúgy legjobb szitkomnapot, a pénteket. Azért reménykedem még, hogy kitalálnak majd valamit a szezon maradék részeire, mert ez így most csak 5 pont, de őszintén szólva, nem sok esélyt látok erre. Visszatérés: január 8.

The Office

"It's a good thing Russia doesn't exist anymore."

Na valami ilyesmi évadot kéne hoznia minden szitkomnak. Persze az Office-ról van szó, már meg sem lep, hogy ilyen jó, de ezen a sorozaton kívül nem sokról lehet elmondani, hogy stabilan hozza a 8-9-10 pontos részeket.

Abba mondjuk bele sem merek gondolni, hogy mi lenne a sorozattal Michael Scott nélkül. Persze, a többiek is jók (mostanában egyre jobban kezdem megkevelni Creedet, csak kár, hogy keveset szerepel, na meg Toby-t is), de mégis ő az akitől az Office zseniálissá válik. Ez persze köszönhető Steve Carellnek is, aki tökéletesen hozza a figurát. Egyébként lehet csak nekem tűnik így, de mintha változtattak volna kicsit Michael karakterén, már nem annyira mókamester akar lenni, mint régen, és mintha sokkal fafejűbb, és hülyébb lenne mint eddig. Viszont mintha önzetlenebbé is tették volna, ebben a részben is látszott, hogy a végén elérzékenyült, és segíteni próbált.

Az nagyon tetszett, hogy kapott valami sztorit a sorozat, de azért elég egyértelmű volt, hogy nem fog megszűnni az "Offce", és valahogy megmaradnak. Bár a tavalyi után, mikor Michael saját céget alapított, ráadásul olyat ami több részen keresztül tartott, már inkább nem mondok semmit biztosra. Az Andy-Erin kapcsolat is érdekesen alakul, bár Andy is mintha kicsit eltávolodott volna a 3. évados karakterétől, már nem Tunázik Jimnek, meg nem is énekel annyit, és ez azért kár (meg úgy az egész karakter teljesen más, "nyugodtabb" kicsit).

Persze ez mind lényegtelen, amíg minden részben van olyan jelenet, ahol az ember majd megfullad a nevetéstől. Nálam simán az ősz legjobb szitkoma, nem is kérdés, a pontszám pedig 9/10.

Community

Na ez az a sorozat, ami hihetetlen, hogy mennyit fejlődött 12 rész alatt. Elég durva a kontraszt, az első és utolsó rész között: a piloton szinte nem is nevettem, sőt inkább néztem, hogy ez most mi akar lenni, viszont az utolsó részt meg kábé végigröhögtem, még volt olyan is, ahol visszatekertem, annyira jó volt.

A poén pedig az, hogy nem tudom mitől lett jobb ennyire. Az elején is tök ugyanilyen volt, és még sem jött be, közel sem ennyire mint most. Talán az lehetett baj, hogy túl egyediek, és összetettek voltak a karakterek, és kellett pár rész, mire megszoktam őket, nem tudom. Mindenesetre örülök, hogy maradtam, hiszen a sorozat simán kinőtte magát a legjobb újonc szitkommá.

Pedig a részek nagy részében most már ugyanaz van, Jeff a rosszfiú az elején/mindenki azt hiszi rosszul dönt majd, de aztán a végén mégis segít a társainak/a jó döntést hozza. Az is fura, hogy már nem erőltetik a kapcsolatot közte és Britta közt, pedig az első részekben még elég nagy hangsúlyt fektettek erre. Lehet ezek a dolgok is közrejátszanak abban, hogy sokkal jobb lett a sorozat?

Az is külön plusz, hogy nem csak a főszereplők jók, de a mellékszerepekre is mindig jó karaktereket írnak, főleg a spanyoltanár nagy, de pl a mostani részben a bully se volt rossz. Viszont a dékán már egy picit idegesítőbb, de ő inkább csak azért, mert túl sokat szerepel, kis adagokban még elviselhető.

A sorozatra simán repül a 8/10, és végül is mondhatom, hogy nálam az év egyik legnagyobb meglepetése, hiszen a pilot után nagyon nem errre számítottam. Reméljük a szezon második felére is megmarad ez a minőség, és hátha a nézettség is nő egy picit.

Parks and Recreation

A The Office-klón, aminek a második évada eddig sokkal jobb mint a nagytestvéré volt, csak ezt valahogy az amerikai tévénézők nem veszik észre. Kritikailag viszont valamennyire elismert, sorozatjunkie-n is szeretik, és szerintem is csak egy kicsivel marad el a sorozat Michael Scottéktól.

Azt viszont nem értem, hogy miért mondja mindenki, hogy az első évad hurka volt, és rengeteget javult a sorozat. Szerintem az is teljesen jó volt, sőt, az talán még jobban hasonlított az Office-ra, de ettől függetlenül azt el kell ismernem, hogy erre a 2. évadra nőtte ki magát igazán a PaR.

Karakterek szintjén ez is nagyon erős, főleg Ron Fuckin' Swanson adja, de April, Andy, és Tom is nagyon kedvencek. Azt amúgy elismerem, hogy az első évadban nem nagyon volt idejük kibontani a mellékszereplőket, de mostanra szerencsére már őket is jobban megismerhettük, és rendszeresen kapnak szövegeket is.

Annak is lehet örülni, hogy haladt egy kicsit a sztori, például Andy esetében, aki cipőfényező lett hajléktalanból, na meg egyben a sorozat egyik legnagyobb arca is (mármint az lett), aki nagyon úgy tűnik, hogy összejön Aprillel (vicces lenne azért). A "lyuk" is eltűnt, hiszen végre sikerült parkot csinálni belőle, Tomnak és ex-feleségének a sztorija is lezárult, megismerhettük Ront is egykicsit, és Leslie is kapott egy barátot, valami rendőr személyében, akit Louis CK zseniálisan megformált, jó választás volt vendégszereplőnek a csávó.

A legjobbak részek amúgy a Hallowwen-es, a vadászos, és talán ez, a félévadzáró volt, de igazából egyik sem lógott ki, nem vol olyan ami sokkal rosszabb lett volna mint a többi, ezért erre is megy a 8/10, de azért hozzá kell tennem, hogy ez egy jóval erősebb 8 pont, mint a Community-é (vehetitek 8,5-nek, de én a címkék miatt inkább kerek számokkal értékelek).

A napokban jött ki a Family Guy második Star Wars paródiájának a DVD-je, az SSS dark side, és a megnézése után azt kell mondjam, hogy ez egy jobb Family Guy rész szintjén van "csak". Nem tökéletes tehát, de már jobb mint a 4. rész paródiája (amit pont tegnap néztem meg btw).

Aki nem tudná, a Family Guy úgy parodizálja az SW-ket, hogy közben végigköveti a film történéseit, és azokat figurázza ki. Így tehát a megszokott, random poénokból kevesebb van, inkább csak a film oltására koncentrálnak (főleg ebben, a 4. részben még volt egy kisegy kis Simpsons oltás). Mondjuk a végén megint ott van a Robot Chicken alázása, ami viszont egy olyan poén amit kevesen értehetnek meg (az FG többi részében is van ilyen, elég sok), már csak azért is, mert a legtöbb ember azt sem tudja mi az a Robot Chicken, azt meg főleg nem, hogy Chrisnek, akivel vitatkozik Peter a jelenetben, Seth Green adja a hangját, aki pedig a RC egyik kiötlője, készítője (aki meg tudja ezeket a dolgokat, mint én, az meg örül magának és nevet egy jót)

Amúgy fura a parodizálás módszere, mert tényleg a film oltására megy az egész, szétszedik a szereplők cselekedeteit, szövegeit, és magának a filmnek a történéseit is. Így ezt megnézve tudatosul az emberben, hogy a Star Warsoknak mennyi hibája van. Most nem akarok sok példát mondani, de ott van mondjuk a Dagobah-i barlangos jelenet Darth Vaderrel, amit szerintem még a hardcore SW-fanok is baromságnak tartanak (nem szóltam, rövid fórumolvasgatás után rá kellett jönnöm, hogy sokak szerint a legjobb jelenet az egész SW-sagában, én még mindig azt mondom, hogy eléggé összezavaró, és "belemagyarázás" nélkül nem sok értelme van).

A legjobb persze a befejezés, mikor megjön A levél (na ennyiből rájön valaki, hogy miről van szó?), ez itt eléggé hangosan röhögős volt, de szerencsére nem csak ez, több jeleneten is lehetett jókat nevetni. Na de az első 10 perc, az valami borzalom volt. Persze lehet azt mondani, hogy onnan nem volt annyi anyag, de akkor minek húzták addig? Bazz, majdnem addig tartott mire megérkeztek a birodalmiak a Hoth-ra, mint a filmben.

Ha viszont ezt a 10 percet leszámítjuk, akkor tökéletes volt ez a special epizód, de így csak 8/10. Az azért derék, hogy ennyi viceset kitudtak hozni a legjobb SW filmből, mi lesz ha a Phantom Menace-t parodizálják majd (UPDATE: azóta kiderült, hogy a Jedi Visszatér lesz az utolsó SW-paródia, de legalább nem kell rá sokat várni, már 2010-ben nézhetjük)? Abban aztán van mit oltani, lehet nem is lenne elég mindenre az 50 perces játékidő.

Pontosabban a "Király", legalábbis az újoncok közt mindenképp, de a régiek közül is csak a Dexter produkált a Glee első 13 részénél jobb évadot. Mondjuk a finálé nem nőtt fel a várakozásaimhoz (kivéve persze a zenés részeket, azokkal nem lehet mellélőni), főleg az elején éreztem úgy, hogy ez egy kicsit kevés.

Aki a sorozatot még nem ismeri, annak itt van pár videó, de a legjobban talán a pilot megnézésével lehet eldönteni, hogy bejön-e az embernek, hiszen ezek a kivágott jelenetek csak a zenék, táncok minőségét mutatják be, a sorozat jellegét már nem anniyra. Ezzek alapján akár egy sima HSM is lehetne a Glee, de szerencsére nagyon nem az. Sőt, megkockáztatom, hogy az utóbbi pár évben ez a sorozat a 3 legeredetibb közt van, annyira más mint a többi. 

Ennek az eredetiségnek az alapja, paradox módon, a sok klisé, amik igazából csak elsőre azok, hiszen a legtöbbet már az első részben felrúgják, kifigurázzák (pl, az amerikai focisok csapatkapitányából lesz a Glee klub egyik alapembere, de van egy csomó). Emelett a sorozat humora vetekszik néhány szitkoméval, és ezt még megspékelték a kicsit felnőtesebb dumákkal, amiket egy CW-s tinisorozatban sosem hallanánk (GG az más, meg ott már nem is tinik vannak). Példáaul ebben a részben is volt utalás, hogy a két pomponlány közt picit több van mint barátság ("Sex is not dating. If it were, Santana and I would be dating.") Csak az a kár, hogy erről a poénról sikeresen lemaradtam, mivel a Santana-ból egyből valamelyik táncossrácra gondoltam. Na igen, a 4 táncos mellékszereplőt nem nagyon szerepeltették, egyedül Brittany-nak jegyeztem meg a nevét a fináléig, meg most már tudom a másik pomponlánynak, Santana-nak is (akinek most szerencsére volt sok szövege), de a táncossrácokéról még most sincs lövésem.

A másik nagy erőssége a sorzatnak a karakterek, akikből elég sok van, és ezért néhányukra néha nem jut idő, de mivel szinte az összes nagyon erős, ez nem akkora baj. A rengeteg karakter ellenére, érdekes módon, minden részben egy emberen van a hangsúly (á la Skins), de ez is egy jó dolog, hiszen így mindenkit egy kicsit jobban megismerhetünk. Amúgy van néhány gyengébb szereplő, pl Terri vagy Ken, és szerintem Mr. Schuester sem valami eredeti, de a többiekkel tényleg nincs baj. A legjobb persze Sue, ez nem is kérdés, bár Jane Lynchnek (aki alakítja a karaktert) nincs nehéz dolga, az írók óriási szövegeket adnak a szájába, ő pedig láthatóan erre a szerepre született (egyébként Two and a Half Menben ő Charlie pszicholúgusa, és azt a szerepet is elég jól hozza, kedvenc mellékszereplőm a sorozatban). A másik karakter akit nagyon megkedveltem az Quinn, nemcsak azért, mert gyönyörű a színésznő aki játsza, hanem azért is, mert tényleg jó szereplő, és szerintem ő az, akinek a gondjait, fájdalmát a legjobban sikerült éreztetniük az íróknak (rajta kívül csak Sue-t tudtam megsajnálni).

Persze a legjobbak, ahogy már írtam, a zenei betétek, azok nélkül biztos nem lenne ekkora hit a sorozat (amúgy kritikailag is elég elismert, mindenki jókat ír róla, és a nézettség is erős). Ezek főleg akkor jók, ha valami nagy kedvencet hall az ember, de pl sikerült megszerettetniük velem olyanokat mint a Don't Stop Believing, vagy a Defying Gravity. Amúgy hihetelen milyen hangjuk van, főleg Rachelét és Mr. Shuesterét szeretem, olyan viszont nincs aki negatív irányba kilógna.

Ez a rész amúgy - kasza esetén - sorozatfináléként is funkcionált volna, de én örülök neki, hogy lesznek még részek, mert ez így nekem túl happy end lett volna. Főleg Finn visszatérésével (akármennyire is megható volt), a győzelemmel, és természetesen Schuester és Emma csókjával a végén. Kettejük kapcsolata amúgy sosem érdekelt igazán a sorozatban, inkább csak "megtűrtem" a szálat, így a rész végével kapcsolatban is elég közömbös vagyok, bár tény, hogy ha ez a sorozatfinálé, akkor ez a csók jó lett volna mint befejezés, csak mondjuk azzal megcsavarva, hogy így is othagyja Willt, Emma.

Na ez a 13 rész nálam simán 9/10, jöhetnének még ilyen minőségi, eredeti cuccok tévébe. Még az a szerencse, hogy nem sci-fi a sorozat, hiszen akkor a FOX-ot ismerve már rég kaszát kapott volna, de ilyen nézettséggel még pár évig tuti műsoron lesz. (ja, félévadzáró az "csak" 8/10, a folytatás pedig várós, de sajnos elég sokáig, ugyanis új rész csak április 13-án lesz.)

Gondolta volna valaki a 7. évad környékén, mikor úgy volt, hogy elkaszálja az NBC, hogy lesz itt 9. évad? Vagy egyáltalán azt, hogy lesz 8.? Szerencsére az ABC megmentette a sorozatot, és így létrejöhetett a Scrubs 2.0, ami így a duplarész megnézése után, nem is annyira 2.0 mint azt az előzetes hírek alapján sokan hittük.

Persze, elment sok szereplő (Carla, Janitor), és még sokan el is fognak (Elliot, JD), de ez a két rész nekem teljesen hozta a Scrubs hangulatot, sőt még jobban is tetszett, mint a régi részek. Talán ebben az is közrejátszott, hogy lekerült JD-ről a hangsúly, akivel igazából nincs bajom, de így, kisebb adagokban mégis viccesebb. Bár Turkkel nem tudom mi lesz (Zach Braff elvileg 6 részre írt alá), JD nélkül el se tudom képzelni a karakterét, de majd csak kitalálnak valamit.

Az új szereplőkkel szerencsére beletrafáltak az írók (1 kivétellel), Cole, és az újdonsült "főszereplő", Lucy, nagyon jók, és Denise megtartásának is nagyon örülök, ő már a 8. évadban is kiemelkedett az újak közül. Cole-nak eddig minden megmozdulása zseniális (wingmom!), annak ellenére, hogy elég egyszerű karakter, de a színész elviszi a hátán (na meg az írók is jó dumákat adnak neki). Annak külön örülök, hogy James Franco testvére játssza, főleg így a Freaks and Geeks dara után, nagyon szembetűnő a hasonlóság kettejük közt.

Egyedül ez a Drew csávó nem jön be, nem is értem mit keres itt, nagyon nem volt vicces, egyedül akkor mosolyodtam el, mikor a 2. rész végén beszállt JD-ékhez énekelni, de amúgy elég unalmas karakter. Azt se tartom viccesnek, hogy Dr. Professor Cox kivételezik vele, de hátha ő is belejön majd. Egyébként Cox visszatért az első évados karakteréhez, mikor mindig JD-t szivatta (csak most Lucy-vel csinálja ugyanezt), és ennek én annyira nem örülök, az emberibb oldalát jobban szerettem.

Amúgy duplarész volt, és az első az tényleg tökéletesre sikerült (9/10), de a második végére leült egy picit a dolog, és nem tetszett, ahogy újrahasznosítottak (JD-vel eljátszották már ugyanezt a függős sztorit), de azért összességében megérdemli a 8 pontot. Én azt mondom nem lesz itt baj, eddig sokkal jobb a cucc, mint a Scrubs első évadai (az elsőnél pl fényévekkel), és ha így folytatják, akkor felőlem jöhet még 8 évad. Ja, és ezen beszrtam: "drew, I don't care. I'm losing wood.".

Dexter kritika is régen volt már, kicsit le voltam maradva a sorozattal, de igazából nem is lehetett volna miről beszélni, hiszen a 6-7-8. epizódokban szinte semmi sem történt, csak mostanra pörgött fel újra a sorozat. Ezzel persze nincs baj, a Dexternél az évadok közepén mindig van egy kis hullámvölgy, de azért jó, hogy végre történt valami említésre méltó (na jó, a 8-ban még volt egy momentum, ami eléggé megváltoztatta a dolgokat, de azon kívül tényleg semmi).

Kezdjük azzal, hogy John Lithgow-nak Emmy-t. Ugyan nem tetszik annyira a játéka, mint tavaly Jimmy Smits-é, de még így is simán kiemelkedő, öröm nézni mikor ő meg Michael C. Hall együtt vannak a képernyőn. Persze nem csak azért, mert jó színészek, hanem mert nagyon fasza karaktereket játszanak. Így, hogy Dexter kapott egy vele egyenrangú ellenfelet, akinek több titka van mint a Szigetnek, sokkal érdekesebb, izgalmasabb lett a sorozat, mint tavaly volt. Nagyon durva, hogy Trinity-ről részről részre derülnek ki a titkok, és ezek tényleg olyanok, hogy nem látja őket előre az ember (nem úgy mint a régi évadoknál), de azért mégsem légből kapottak, van alapjuk.

A legjobban az tetszett, hogy az újságíró csaj sztoriját továbbvitték, és most már van valami szerepe a történetben. Viszont abban nem vagyok biztos, hogy el fogja köpni Trinity kilétét, hiszen egyértelmű, hogy csak arra vágyik, hogy szeresse és elismerje őt. Persze lehet mégis megtörik, de én nem örülnék neki, mert akkor megint az lenne, mint minden évad végén (kivéve a második), hogy a zsaruk meg Dexter is üldözik a sorozatgyilkost, és Dexter ér oda hamarabb, és végez vele egyedül.

Persze vannak idegesítő dolgok, mint például Rita félrelépése, Deb kutatása, vagy Angel és Laguerta viszonya. Ezekkel nem csak az a baj, hogy unalmasak, hanem valószínűleg az összes felvezetés az 5. évadra, és simán meglennénk nélkülük. Lehet ennél a sorozatnál nem jó, ha előre tudnak tervezni az írók? Azt viszont elismerem, hogy az 5. évad nagyon érdekes lesz, ha ezek haladnak majd valamennyit, de most tényleg csak időhúzásnak érzem őket.

Látható, hogy kicsit alábbhagyott a lelkesedésem az évad iránt, már korántsem annyira jó, mint az elején, de a fináléra ebből még mindig ki lehet valami jót hozni. Erre a részre azért megy a 8/10, mert az utóbbi pár rész után igazi felüdülés volt, de ennél több kéne.

Érdekes, nem is vártam a részt (legalábbis nem annyira mint a múlt hetit, amire azt hittem, hogy a félévadzáró lesz), és nem is voltak nagyok az elvárásaim, mégis tetszett, főleg azért, mert szépen lezárták a dolgokat.

Persze azért maradtak elvarratlan szálak, amiknek lehet várni a folytatását (Hiro pl, de itt ugye kaptunk egy kis ízelítőt a végén), de Nathan ki(ny)írásával, és Samuel beszédével a végén, mégis lezártnak érzi az ember a sztorit. Ezek a beszédek amúgy szépen keretbe zárták ezt a 12 részt, azzal kezdődött és azzal is végződött a félévad (ráadásul ugyanott, Joseph sírjánál).

Hogy a részről is legyen szó, érdekes módon nekem a Claire-es történések tetszettek a legjobban. Végre kezdtek valamit a karakterével, és így egy kicsit többet megtudhattunk a karneválról, és Samuel céljairól is. Bár azt még mindig nem tudom eldönteni, hogy az egész világot akarja e magának a csávó, de az már biztos, hogy gonosz, és az is, hogy Claire csak az apja miatt kellett neki.

Bennet papa most nem volt érdekes, de legalább megtudtuk miért hozták be Laurent az írók, egyértelmű, hogy ő lesz a társa az évad második felében, és ketten majd a karnevál után fognak nyomozni. Gondolom Gretchen is ide tér majd vissza, ha csak egy rövid időre is, és lehet majd Hiroék is csatlakoznak.

A végére maradt Nathan és Peter szála, amit a körülményekhez képest jól megoldottak, nekem az ökölharc is bejött, és szükséges volt, hiszen az évad második felében Peter valószínűleg Sylart fogja vadászni, és azért ha majd ők megütköznek, akkor oda kelleni fog a pénz. Nathant amúgy lehet sajnálni, de szükséges volt a kiírása, valaki első évadostól már illett megszabadulnia az íróknak 4 évad után. 

12 rész utén ki lehet jelenteni, hogy a Heroes az évad legnagyobb meglepetése, a 3. évad második fele után szerintem egy épeszű ember nem gondolta, hogy ebből valami jót sikerül kihozniuk, ám mégis sikerült. Ebben természetesen nagy szerepe volt Robert Kneppernek, akinek a játékát öröm volt nézni; az is közrejátszott, hogy kicsit visszatértek az első évados dolgokhoz; és az is tetszett, hogy a szereplők nem csak a levegőbe beszéltek (pl Calaire, aki végre tett valamit, a rinyáláson kívül), és végül az, hogy az íróknak sikerült összehozniuk egy csavaros, érdekes sztorit, ami ugyan egyeseknek kicsit lassú volt, de ezáltal mégis izgalmasabb lett, mivel egy csomó ideig szinte semmit nem tudtunk, csak a sötétben tapogatúztunk. Az is nagy pozitívum, hogy ha így visszagondolok, tudom mit akartak elérni az írók a karaktereknél, tudom miért tették azt amit tettek a szereplők, és ez például az előző évadnál nagyon nem teljesült (gondoljunk csak Sylarre, aki minden részben oldalt váltott). Nem is mondanék többet, nekem ez a 12 rész, meg a félévadzáró is 8/10, és már nagyon várom a maradék részeket, melyeknek első felvonását január 5-én láthatjuk majd, és a rész címe Upon This Rock lesz.

Na ez most meglepett, nem gondoltam volna, hogy csak hat rész lesz, de végülis kábeles sorozatról van szó, ha belegondol az ember, annyira nem meglepő. Kár amúgy nagyon, mert kibszott jó a sorozat, még simán elnéztem volna pár részen keresztül.






















A Secret Girlfriend szerencsére végig megmaradt annak amiben a pilotban láthattuk: egy srácoknak szóló feelgood sorozat, tele jobbnál jobb nőkkel, 0 sztorival, és fergeteges poénokkal. Nem kell tehát semmi komoly drámára gondolni, még csak nem is dramedyről van rá szó, és a fordulatok is kimerülnek abban, hogy a rész végén kivel vagy kikkel fekszik le a főszereplő. Ezzel persze nincs baj, kellenek az is ilyen sorozatok is, és ez a maga nemében simán a legjobbak közé tartozik.

A két span még mindig viszi a pálmát a sorozatban, minden egyes részt végigökörködnek, iszonyat nagy dumákat mondanak, és az is nagyon vicces, ahogy a csajoknál próbálkoznak, de valahogy sosem jön össze nekik igazán, míg a főszereplő minden részben megdönt valakit. A videóikat nagyon jól megcsinálták, kedvenceim talán a teabagging meg a csajozási tanácsok voltak, de a többivel sincs baj, mindegyiken lehetett nevetni.

Nagyon nagy pozitívum még, hogy minden részben van egy jó melléksztori (vagyis egy részben 2, de ez attól függ hogy vesszük a részeket), és ezeket mindig ötletesen megírják, ez talán csak az első részben sikerült gyengébbre, de ott még többet kellett foglalkozni a secret girlfrienddel. Amúgy a fősztorira is van megoldás a végén, de szerintem az elég elcsépelt lett, bár a cliffhanger a szomszédcsajjal jó húzás volt.

Egyetlen egy negatívum az az ex-barátnő, Mandy, karaktere, nagyon utáltam azt a csajt végig (persze ez a szerepéből is fakadt), ráadásul annyira eyecandy sem volt mint a többiek, és a színészet terén is van hova fejlődnie. Ezt az egy hibát leszámítva viszont (na meg a fősztori lezárását) tökéletes volt a sorozat, tartotta a pilot 8/10-es szintjét, és nagyon remélem, hogy a Comedy Central berendeli a második évadot (első 5 rész 18-49-es ratingjei 0.8-->0.6-->0.6-->0.7-->0.9)
 

Most végeztem a GG-minidarával (3 részes lemaradásom volt), és most már ki lehet jelenteni, hogy a sorozat jobb mint valaha, simán túlszárnyalja az eddigi két évadot. Persze vannak hibák, de sokkal kevesebb mint például a 2. évadban, és legalább történnek is a dolgok.






















Talán a legjobb húzás az írók részéről az volt, hogy összehozták Blairet és Chuckot, másfél évadnyi szenvedés után már megérdemelték, ráadásul abban a témában túl sok volt már az önismétlés. Így együtt tökéletesek, Chuck rajabb mint valaha, és Blairet is kezdem egyre jobban megkedvelni. Ehhez mondjuk annak is köze van, hogy az egyetemen nem nagyon szeretik/nem ismerik el, és jó őt ebben az új szerepben látni a királynősködés után.

Nagy pozitívum még, hogy az íróknak sikerült kitalálni egy értelmes sztorit Serena-nak, tetszik ez a publicista dolog, meg az is, hogy összehozták Carterrel (legalábbis egy darabig), unalmas volt már, hogy egyfolytában visszament Danhez. Ha már Dannél tartunk, akkor Hilary Duff sokat dobott a karakterén, remélem sokáig fog maradni.

A legnagyobb pozitívum tehát egyértelműen az, hogy az ellaposodott karaktereket sikerült felrázni, nem ugyanaz történik minden második epizódban. Még Vanessa-t is sikerült szerethetővé tenniük, akit pedig még a legnagyobb fanok is utáltak, és ez azért sokat elmond az új évadról.






















Persze vannak negatívumok is, pl az, hogy az íróknak sikerült a kedvenc karakteremet, Jenny-t teljesen elrontaniuk. A legnagyobb baj az, hogy a hét részből csak kettőben volt több jelenete, amikben szövege is volt, ráadásul ebből a kettőből is csak egyben, a hetesben volt komolyabb a szerepe. Vazz, egy főszereplőről van szó, miért nem bírják szerepeltetni? Ráadásul teljesen elbszták a karakterét, per pillanat nincs is nagyobb bitch nála az egész sorozatban. Ezen kívül túl sok sminket raknak a színésznőre (az a piros rúzs gec... borzalom), hihetetlen ahogy kinéz, pedig amúgy nagyon szép.

Másik két kedvencem, Lily és Rufus, még mindig jó szerencsére, talán azért is, mert nekik egy picit komolyabb dráma jut a többieknél. A fiataloknál valahogy súlytalanabb a dolog, de nincs ezzel baj, ez az eddigi évadokban sem volt máshogy. Amúgy azt nem értem még, hogy Nate mit keres a sorozatban. Most ez a Bree-s szál is tök unalmas volt, egyedül azokat jelenteit szeretem, mikor Dannel haverkodnak. Persze más lenne a dolog, ha összehoznák Jennyvel, ahogy ezt a második évadban tették, egyedül azokban az epizódokban éreztem úgy, hogy kell a csávó a sorozatba.

Az új évad tehát nagyon jó, nálam eléri a 8/10-et, annak ellenére, hogy már nem vagyok akkora rajongója a sorozatnak, de azt el kell ismernem, hogy a kevesebb önismétlés, és változatosság miatt, sokkal minőségibb lett a sorozat, mint az első két évadban volt. Egyenlőre tartja a szintet, idei top5-ben is ott van drámák közül nálam, reméljük ez így marad az évad végéig.
 

Ehh, megint a befejezés. Durva csavar, bár a végén már lehetett rá számítani. Most már nagyon kiváncsi vagyok, hogy mi lesz Trinity sorsa, bár nem hinném, hogy ez sokat fog változtatni, Dexter a történtek tuti meg fogja ölni.






















Persze ha egyáltalán ő ölte meg Lundyt. Én még nem vagyok benne biztos, amíg Trinity nem ismeri el, hogy ő a gyilkos, addig gyanakodni fogok Antonra, túl feltűnő, hogy Deb nem halt meg. Szerintem a reggelis jelenet is Trinity ellen szól, ott is ragaszkodott, hogy minden pontosan úgy legyen elkészítve, ahogy szeretné (ráadásul még ideges is lett, mikor látta a hírekben Lundy halálát), és látszott, hogy a gyilkosságokkal is így van, épp ezért nem hinném, hogy beiktatna még egyet, ugyanis az megbontaná a hármas rendszert (30 éven kerszetül, mindig hármassával gyilkolt). Persze gondolkodhatunk úgyis, ahogy Dexter tette, azaz hogy Trinity az utolsó gyilkosság előtt nem akarta, hogy akármi is megzavarja a rituáléjában.

Amúgy érdekes, hogy pont most vették elő Dexter régi lakását, elég feleslegesnek éreztem. Persze ha a szezon végén elmondja a családjának, hogy sorozatgyilkos (ahogy már az előző részben is eljátszott a gondolattal, hogy inkább elmondaná nekik az igazat, minthogy elveszítse őket), akkor fontos tényző volt, de kétlem, hogy ezt bevállalnák az írók. Vagy ha igen, akkor érdekes 5. évadot láthatunk majd jövőre.

Deb sajnos még mindig nem tud érdekelni, lehet ehhez a színésznőnek is köze van. Nem csípem őt, most is amit a pánikrohamnál alkotott az borzalmas volt, szerintem nem jó színész a csaj. Persze ahogy olvasom, másoknak az a jelenet nagyon tetszett, Emmyt is adnának a csajnak, szóval lehet velem van a baj.

A rész maga amúgy nem volt rossz, de csak Dexter meg Trinity miatt, a mellékszereplőkkel nem nagyon tudtak mit kezdeni. Angel és Laguerta unalmas, hiába a csavar, Quinn szinte semmit sem csinál, a riportercsaj csak azért van, hogy mutathassanak melleket, ráadásul most még Masuka sem brillírozott. Na mindegy, ennél a sorozatnál Dexter a lényeg, és az ő sztorija most is tökéletes volt,  ezért jár a 8/10 erre a részre is.
 

Ó fakk. Erre nem számítottam. Természetesen a cliffhangerről beszélek, ami iszonyat nagy volt, még szerencse, hogy már kijött az 5. rész is.






















Elég durva azért, hogy ilyet bevállalnak szezon közben, még ha nem is fog meghalni mind a két szereplő. Mondjuk Lundy-nak tuti lőttek, de Deb kétlem, hogy meghalna, azért mégiscsak egy főszereplőről van szó, meg Dex tesójáról. Bár az igazat megvallva, én jobban örülnék, ha Lundy élné túl, Debet sosem kedveltem.

A másik nagy kérdés az, hogy vajon ki lőtte le őket? Nagyon remélem, hogy nem randombűnöző lesz, ennél többet várok az íróktól. A legvalószínűbb persze a Trinity killer lenne, aki ugye rájött, hogy Lundy közel jár hozzá, de én azért Antont sem zárnám ki, már csak azért sem, mert látszott, hogy Lundy esetében shoot to kill volt, míg Debet csak megsebesítette. Gondolom majd az is fontos lesz, hogy mit rakott Lundy zsebébe a gyilkos (vagy mit vett ki belőle), de én arra tippelek, hogy a gyilkos fegyvert.

A rész maga amúgy nem volt nagy szám, Dexter pihenésképp gyilkolt egyet, de azért nem csak egy sima ügyről volt szó, az áldozat maga Harry volt (metaforikusan persze), vagy legalábbis egy olyan rendőr aki megölte a családját, hogy szabadulhasson, ahogy ezt Harry is tanácsolta Dexternek. Ez amúgy elég érdekes volt, főleg mikor Dexter a végén rájött, hogy ő inkább hagyná, hogy megismerje a családja az igazi énjét, minthogy elveszítse őket. Hát igen, kedvenc sorozatgyilkosunk kezd elpuhulni. Nekem ez persze nem baj, ezért is tetszik az új évad, de gondolom vannak olyanok akiknél ez cancel-höz fog vezetni.





















A mellékszereplőknek most nem nagyon voltak momentumaik, Laguerta és Angel "drámázott" egy kicsit, de szerencsére Dexter megmentette őket, vicces volt amikor őt kérték meg, hogy adjon tanácsot a kapcsoatukatkat illetően. Masuka sajna nem volt, picit hiányoztak is a poénjai, de szerencsére Quinn-ből is visszavettek. Abban viszont biztos vagyok, hogy a riportercsajt még fogjuk látni, főleg ha Quinnen múlik. Én mondjuk nem bánom, jól néz ki a csaj, az már más kérdés, hogy a karektere egyszerű, mint a kettes legó.

Egy ilyen rész után örülök nagyon, hogy el vagyok maradva a Dexterrel (is), ugyanis akár egyből nézhetném a következő részt. Persze ahogy magamat ismerem, ezt is tologatni fogom egy darabig, pedig érdekelne nagyon, csakhát annyi minden más is van. Na mindegy, ez a rész most 8/10, de ebből a vége legalább egy pont. Eddig nagyon jó a szezon, remélem tartani tudják a szintet, már csak egy olyan szintű karakter kéne mint tavaly Miguel volt, és akkor azt mondhatnám, hogy tökéletes az évad, de ne legyünk telhetetlenek.

Háát nem tudom. Rengeteg ember szerint legjobb epizód ever, de nekem ez valahogy nem jött át. Persze, top10-es, már csak a téma miatt is, de mégse éreztem, hogy annyira jó lett volna.






















Az egyik ok mindenképp az volt, hogy nem az irodában játszódott a rész. Persze, voltak már eddig is olyan részek, amikor külső helyszíneken voltak, de nagyon kevés az olyan amiben csak 1-2 percet vannak a munkahelyen. Itt viszont ez történt sajnos, csak a cold open (ami fergeteges volt) játszódott a sorozat megszokott helyszínén, épp ezért nem volt meg az Office hangulat.

Persze, voltak jó poénok, volt néhány aminél majdnem lefordultam a székről, de nagyon sok volt, amit egyszerűen nem találtam viccesnek, és míg máskor, egy sima résznél, ezeket elnézi az ember, most valahogy nem tudok átsiklani e felett.

A 40 perces játkidő miatt minden karaktere jutott idő, és sokukról megtudtunk új dolgokat, ez pedig mindenképp pozitívum. Gondolok itt arra, hogy Dwight mekkora nőcsábász, vagy hogy Andy hogy bele van esve Erinbe (ez abból a szempontból is jó, hogy Andy végre kapni fog normális sztorit, és nem csak úgy lesz az irodában). Jó volt látni Pam és Jim családját is, remélem néhányukat majd még láthatjuk (annak a színésznőnek aki Pam nővérét játszotta, külön örültem, már True Bloodban is kedvenc volt, annyira jól néz ki). Igazából minden karakter a helyén volt, Kevin és Oscar is hozott pár vicces jelenetet, és a többi mellékszereplő is. Csak azt sajnáltam, hogy Michael picit háttérba szorult, de végülis nem lehet mindig ő a központban, Jim és Pam esküvőjénél pedig főleg nem.






















Az utolsó 6-7 percig egyébként a rész nagyon közepes volt, legfeljebb 6 pont, viszont ami utána volt, az tényleg az egész sorozat egyik legjobb pillanata. Konkrétan az esküvői bevonulásról beszélek, ami egy youtube videónak a másolata és az annyira zseniális volt, hogy már csak amiatt megérdemel a rész egy 8/10-et.

Amúgy ez a pontszám lehetne jobb is, ha nem tudtam volna, hogy ez egy esküvős rész lesz. Persze, tudtam, hogy jön majd valamikor ez a rész, tele volt a net vele, de azt nem gondoltam, hogy már a szezon elején láthatjuk. A rész után pedig már mindenhol írták, hogy ez az eskvős rész, és hogy mennyire jó, de nekem sajnos nem tudott felnőni az óriási hype-hoz. Ha egyből, már aznap megnézem, 0 előimserettel, akkor valószínű ütött volna, de így sajnos... Ebből a helyzetből viszont lehet építeni a szezon további részeire, már most kiváncsi vagyok, hogy miként fogják az írók kihasználni az új poénforrásokat, és hogy merre viszik tovább a szorit. Amúgy a leírtak ellenére, még mindig az Office-t tartom a #1 szitkomnak a jelenleg futók közül, (ha viszont az elkaszáltakat is nézzük, akkor Arrested Development, aki látta annak nem kérdés miért) és kétlem, hogy ez véleményem a közeljövőben meg fog változni (bár, Better off Ted és Modern Family is nagyon jó, de ezek azért újak, nem lehet őket összehasonlítani egy 6. évadában járó sorozattal).
 

THATS WHAT IM TALKIN ABOUT. 3x04 óta (amikor utoljára láttunk atomot) legjobb rész. 10 perc után nagyon beindult, és utána már nem volt megállás, végig pörgött, a végén pedig kaptunk vagy 3 wtf-ot az arcunkba.






















Oké, első pár perc gyenge volt, de hát fel kellett vezetni a dolgokat. Gondolok itt Claire-ékre például, az ő sztorijuk most se tetszett, de erre talán az a magyarázat, hogy tudtam a csókról, és így a fordulatok eléggé kiszámíthatóak volt. Na jó, láthatatlan csaj büntetett, durva, hogy oda is eljutott a karnevál, de róluk majd picit bővebben a végén.

A rész leggyengébb jelente amúgy Petrelli mamához fűzhető természetesen, de szerencsére hamar eltűnt a pecsába, nem lenne nagy baj, ha őt is kíirnák (sajnos egy darabig még nem fogják szerintem, 1 évadban nem fognak az írók még egy ennyire idegesítő karaktert kiírni mint Nathan:)). Ezen kívül az egyetlen negatívum tényleg az volt, hogy minden szálat lassan kezdtek, és ezért az első pár perc unalmas volt, viszont ami utána jött az odacsapott.

A fordulópont szerintem az volt mikor Peter megmentette a hanglátó csajt, ott rántott be a rész, azzal a már megszokott Heroes theme-vel... hangulatos volt nagyon. Meg ahogy utána a zenével szórakoztak amikor nem tudott suhanni, az is nagyon bejött. Amúgy egész Peter-süketcsaj szál bejött (eddig mindig tetszett ), nagyon jó jeleneteket írtak nekik, és ezt az új képességet is nagyon jól kitudják használni az írók, gyönyörűek azok a jelenetek amikben a hangokat látjuk. Ráadásul erre még rádobtak egy lapáttal, mikor a csaj végén hanggal megrepesztette a falat, néztem egy kicsit.






















Sylar sztorija annyira nem izgatott, csak erős közepes volt, viszont a végén ott is leesett az áll. Rész közben már sejtettem, hogy Sylar (pontosabban a teste) lesz az első fogása "T-Bag"-nek, de ez azért elég durva következményeket vonhat maga után. Lehet náluk rosszabb kezekben van az a test, mintha benne lenne Syla? Vagy rosszak ők egyáltalán? Én amúgy azt hittem Peter lesz az első aki csatlakozik, vagy Hiro, de ez így még érdekesebb.

Amúgy ezt a karneválos témát nagyon eltalálták a sorozatban. Hősök együtt élnek, képességeket használnak a mindennapi életben, szerintem nagyon jó ötlet. De vajon mi a céljuk? Mert most nagyon úgy tűnik, hogy az összes hőst megpróbálják átállítani az oldalukra, de ha az megvan, utána mit akarnak majd? Lehet csak együtt szeretnének élni egy nagy családként? Vagy pedig itt egy hadsereg toborzásáról van szó, akik világuralmat akarnak? Az egész cirkusz elteleportálása meg mi volt itt a végén? Mindenesetre nem rossz védelmi rendszer.

A rész végi durvulások közepette majd elfelejtettem Hiro feltűnését is (utalás 1x05 metrós jelenetére?), kiváncsi vagyok még hány részig húzza a csávó. Suresh-sel meg mi lehet? Mondjuk az én tippem az, hogy valahol a cirkusz mélyén fogva tartják, de lehet valami teljesen más dolog lesz. Huh, van még kérdés bőven, pedig mennyit haladt a sztori ez alatt az egy rész alatt. Remélem tudják majd tartani a tempót, mindenesetre ez most egy 8/10-et mindenképp megérdemel. Még sok ilyet!
 

Sorozatjunkie-n nagyon éltette human, és a leírása alapján nagyon jónak tűnt, ezért mindenképp be kellet próbálnom. Szerencsére nem csalódtam, és ha nem is a legjobb az idei pilotok közül, mindenképp a legegyedibb.






















Amúgy egy Comedy Central által készített (első igazi sorozatuk!), 20 percesről van szó, és az egyediségét a belső nézet adja. Ez azt jelenti, hogy végig a főszereplő szemszögéből nézzük a dolgokat, ő nem is beszél, csak sms-t írni látjuk. Ezen kívül még skype-oznak is a srácok, netes videókat csinálnak Collegehumor-ra, tehát picit a geekség is benne van a sorozatban, de azért nem Big Bang szinten.

A történet egyébként elég egyszerű, a főszereplővel szakít a barátnője, majd újra összejönnek, de közben találkozik egy másik lánnyal is, a secret girlfienddel, a rendes barátnő pedig elkezd gyanakodni. Nem nagy sztori, de itt igazából nem is azon van a hangsúly.

A rész amúgy tele volt jobbnál-jobb nőkkel, egyfolytában seggeket, melleket bámul a főszereplő, meg ablakon is benéz ahol épp tornázik egy nő, szóval teljesen reális a dolog (mondjuk csak a pilotban vagy 4 nőnek tetszik a csávó, ez picit lehet túlzás). A nők mellett pedig egyfolytában megy a bulizás, a csávó két haverja is ökörködik, főleg ők szállítják a jó beszólásokat, de a secret girlfriendnek is vannak nagy szövegei.






















Az egészben az tetszett a legjobban, hogy végig pörgött. Komolyan, egy másodpercnyi üresjárat sem volt, és ez mindenképp pozitívum. Az egyetlen negatívum nekem a secret girlfriendet játszó csaj volt, de igazából nem tudom miért. Jól néz ki, meg jól is játszik, és a rész közben eszembe sem jutott, hogy nem jó, de így utólag belegondolva, meg visszanézve annyira nem tetszett. Lehet az a baj, hogy engem nagyon emlékeztet Kristen Bellre (lehet nem is hasonlít rá, de nekem valamiért egyből ő jutott eszembe), mind színészileg, mind kinézetben, és olyan, mintha ez a csaj egy gyengébb verzió lenne. Persze idővel valószínűleg megkedvelem majd, így szokott ez lenni, épp ezért nem is tartom ezt olyan nagy negatívumnak.

A sorozatnak biztos biztos vannak még hibái (talán az excsaj is idegesítő), de egyszerűen annyira kikapcsolt ez a 20 perc, annyira feelgood volt, hogy azokat valahogy nem vettem észre közben, és végülis ez a lényeg. Épp ezért jár a 8/10, igazából 1-gyel kevesebbet akartam neki adni, de megérdemli azt a 8-ast, mert nagyon jó volt, érdemes bepróbálni..

 Kezd jó lenni a sorozat. Még mindig vannak hibák, de már elég izgalmas. Információ is bőven volt benne. Csak nehogy kifulladjon a következő pár részben.



















 

Ami kicsit unalmas, hogy majdnem minden főbb szereplőnek megmutatták legalább kétszer a flshforwardját. Ez így elég szájbarágós, hiszen már az első részben meg lehetett jegyezni mindegyiket. Még azt is megmutatták, hogy a kóreai csávó azt mondja, hogy ő nem látott semmit. A részben a nyomozós szál elég jóra sikeredett. A rendőrnő halála miatt egyre biztosabb, hogy elkerülhetetlen a látott jövő. Ezt a babafénykép is megerősíti. Plusz, hogy a korházban megjelent a doktórnő jövőbeli barátja. A rész végére maradt a két legjobb jelenet. A kislány, amikor mondja, hogy D. Gibbons rossz ember ott nagyot néztem. A végén a lány látomása fogja összekapcsolni az egészet. A másik, amikor az ismeretlen nő elmondja a nyomozónak, hogy meg fog halni.

 Így összességében elég sokminden volt egy részbe sűrítve, néha mégis éreztem, hogy egy kicsit unalmas. Nem volt rendesen elosztva a "lényegtelen beszélgetés" és a lényeg. Egy-egy hosszabb párbeszédet, mint például a doktornő és a srác apja, sokkal rövidebbre is meg lehetett volna csinálni. De más rosszat nem tudok mondani a részre. Így megérdemli a 8/10 pontot, mint az első rész.

Huh, nagyon kellett már egy ilyen jó rész, mert az utóbbi 4-5-ben (főleg a stalker sztorival, meg a biztonságiakkal) picit elindult a lejtőn a sorozat. Viszont ez meg eddig a legjobb a szezonban, és ez így a finálé előtt 1-2 résszel jó előjel nagyon.






















A szezon szerintem felemásra sikeredett, az utóbbi részekre nagyon leült a sztori, és ami történt is, annak sem volt jelentősége. Főleg a "stalker" szálra gondolok itt, amit szerencsére le is zártak az előző rész végén, de persze következményekkel. Ami nem más, mint Turtle dilemmája, hogy most mi is legyen a csajjal: megcsalja e a barátnőjét vagy hagyja a p*csába. Én azt hittem, hogy ezen menni fog még az agyalás pár részig, erre a végén bedobják ezt a csavart a barátnővel (persze mikor már felvette a telefont és mutatták ki az, lehetett tudni, hogy mi lesz), így már nem kérdés mi lesz a csaj sorsa.

Amúgy a legnagyobb hiba a szezonban az Eric előtérbe hozatala volt. Valahogy az egész Ashley vs Sloan ügy unalmas volt, ráadásul még a csaj (Ashley) is irritált, meg nem is annyira szép mint Sloan. Szerencsére ezt ebben a részben szépen lezárták, bár én kinéznem a csajból, hogy szezonzáróban lelövi Ericet vagy valami ilyesmi. Viszont az nem tetszett, hogy nem Sloant vették elő, hanem behoztak egy 3. csajt, bár ebből valószínű, hogy nem lesz semmi.

A részben az tetszett a legjobban, ahogy Drama és Lloyd sztoriját szépen összefűzték, külön-külön is ők voltak a legjobbak a szezonban, és így ketten pedig még zsírabbak voltak. Főleg Lloyd öröme volt nagy, a "Yipikaye Motherfucker" pedig simán hét idézete. Ja és Drama-nak ez a Melrose Place projekt szerintem össze fog jönni, ugyanis William Finchtnert több részre szerződtették, és ugye ő játsza a show producerét.

Még meg kell említeni Ari Goldot, aki ebben a szezonban ugyan keveset szerepelt, de amikor van, akkor mindig hozza a poénokat (baby, i woke up with wood). A résznek adok egy 8/10-et, és ahogy már írtam, simán legjobb az évadban, és remélem, hogy most már a végéig marad ez a szint.

PreAir verzióban már terjed a világhálón a sokak által várt FlashForward című vadiúj sorozat pilotja. A premier elvileg csak jövőhéten lenne, de megnéztem és leírom, milyen is lett az első rész.

 A történet elég fura. Mindenki elájul 2 perc 17 másodpercre, miközben a jövőröl van látomásuk. Kiderül, hogy mindenki ugyanarról a napról álmodik, mégpedig 2010 április 29-éről, ami fél évvel van a jelen után van. A főszereplők eddig úgy tűnik, hogy két rendőr és két orvos (egyikük az egyik rendőr felesége). Mindegyiküknek van látomásuk, és úgy tűnik, hogy ezek összekapcsolódnak. Ezek alapján meg akarja keresni az FBI, hogy ki állhat minden mögött.

 A szereplőket nem sorolom külön fel, mert még nagyon úgyse ismerhettük meg őket. A szereplésük nem rossz. Nem ez az első sorozat amiben legtöbbjük szerepel.

 Ami nem tetszett, hogy a robbanásokat elég rosszul csinálták meg. Bár ez lehet, hogy csak a rossz webrip minőség miatt tűnt ilyennek. Még talán két helikoptert is számítógéppel varázsoltak oda, de nem biztos.

 Összességében elég jól indult a sorozat. Azt még nem tudom elképzelni, hogy miről szólhat egy (vagy akár több) évadon keresztül. Amúgy a történet tetszik, a szereplők is illenek a szerepekbe. Megérdemel 8/10 pontot, mert felkeltette az érdeklődésemet, hogy mi fog történni. Meg tudják változtatni a jövőt? 

A másik HBO-s finálé, picit jobb lett mint a Hung, sőt, ha a történéseket nézzük akkor fényévekkel, de azért ez is messze van a tökéletestől. I'm a waitress, what the fuck are you?





















Az évad fő rejtélye Maryan köré épült, és a fináléban ennek a megoldását láthattuk. Már első évad vége óta szépen építgették ezt, érdekes is volt az egész, de szerintem túl sokáig húzták. Ha valahogy 3-4 résszel rövidebb ez a szál, vagy az első évados részeket átteszik a másodikra, akkor szerintem jobban működött volna a dolog, így a sok fekete szemű ember már kicsit unalmas volt. A fináléban viszont érdekes módon nagyon gyorsan megoldották a rejtélyt (nekem tetszett ahogy megcsinálták, nem volt annyira wtf a dolog, viszont nagyon poén volt a bika vagy mi), még vagy 25-30 perc volt hátra ekkor. Ezután kb 10 percig azt hallgattuk, ahogy az emberek megbeszélik, hogy miért nem emlékeznek semmire. Ezt mondjuk nem is értem minek tették bele, amúgy is lassú a True Blood, de itt ráadásul értelme sem volt a beszélgetéseknek, nem vitték előre a sztorit.

Viszont ezután kaptuk a wtf-eket szerencsére, főleg Eggsen lepődtem meg, poor thing. Sam el kezdte kutatni a szüleit, Jessicát láthattuk akcióban, és a végén jött a legnagyobb wtf, a lánykérés. Itt Bill elrablására nem számítottam, bár annyira nem izgat, ő úgyis túléli. Amúgy rablónak Ericet tippelem, most így fejből csak ő jut eszembe akinek van is valami indítéka. Meg amúgyis, túl keveset szerepelt itt a fináléban (sajnos), ki tudja mit csinált addig amíg nem láttuk.

Amúgy fura, hogy most nem keptunk semmiféle utalást arra, hogy miről fog szólni a 3. szezon. Jó, ott van a Sam kutatása a szülei után, gondolom Billt is keresni fogják, plusz még Sookie milétéről is lesz szó gondolom, de ezek közül egyik se tűnik egy évadig kihúzható sztorinak. Esetleg a Sookie-s, de azt meg nem hinném, hogy ilyen hamar elmondják nekünk, majd valamelyik későbbi szezonban (a twilight hype miatt a nézettség már így is magas nagyon, ráadásul valószínűleg ez még jövőre is nőni fog, szóval még vagy 3-4 évadot szerintem elkönyvelhetünk a sorozatnak).






















A True Blood amúgy tipikus darálós sorozat, hetibe szerintem nem ajánlatos, egyben több részt nézni sokkal jobb szórakozás, valószínűleg ezért is éreztem ezt az utolsó 2 részt gyengébbnek, mint az eddigieket, pedig amúgy nem sok különbség volt. Viszont az nagy baj, hogy a sorozat nagyon sokszor átmegy nevetségesbe, és ez főleg Sookie és Jason jeleneteinél van így. Mindkettőjüknél a végén éreztem, hogy teljesen értelmetlenek a cselekedeteik, és ezt még Jasonnál el tudom nézni, mert a karakter alapból is hülye, viszont Sookie-nál nem értem mi van. Most konkrétan azokra az esetekre gondolok, amikor az egyik feketeszemű parancsol neki valamit ő meg visszaszól kicsit, de ellen persze nem áll, meg nem is próbál elfutni. Mondjuk ezeket el lehet nézni, csak nekem így sokadjára már elég nevetségesnek tűnt.

Így a végére még annyit, hogy érdekes évad volt, kb egy szinten van az elsővel, és a sorozat a nyáriak közül talán a legszórakoztatóbb volt. A finálénak pedig jár a 8/10, Hungnál ugyanis ennyivel legalább jobb volt.

I'm so straight that when I bought my house the first thing I did was brick up the backdoor. Hát, ez egy érdekes film volt. Rég nevettem ennyit, de olyan is ritkán van, hogy az ember nem bír a képernyőre nézni, mert annyira gusztustalan az egész.


How do you defend against a man with two dildos?

A "történet" gyakorlatilag annyi, hogy Bruno aránylag ismert fashion guru Európában (azon belül is Ausztriában), saját tévéshowja is van, de egy balhé után kirúgják a munkahelyéről, és egy senki lesz belőle. Otthagyja élete szerelme, nem engedik be divatbemutatókra, csak a második számú asszisztense marad mellette akinek még a nevét sem tudja. Vele együtt elmegy Amerikába, ahol megpróbál világhírnévre szert tenni.

Ez a film is dokujellegű, de itt a főleg a történetből adódóan, ugyanis Bruno először egy saját tévéshowt akar forgatni amiben nagy sztárokat interjúvol meg. Ez persze nem nagyon jön össze neki, főként azért mert senkit sem tud meginterjúvolni. Ezután fogja magát és teleteszi a showt buzis elemekkel (ez volt az egyik eset, mikor nem bírtam odanézni, mert egy fszt lóbáltak bele a képünkbe), ami a tesztközönségnek annyira nem jön be. Ezuán még rengeteg módon próbál meg world famous lenni, de ez sehogy sem akar összejönni neki.

A film véleményem szerint azt akarta megmutatni, hogy az emberek mit meg nem tennének a hírességért, meg hogy mennyire utálják a melegeket. Az interjúk, jelentek közül nem volt mind megrendezett, sok spontán volt, amiben csak a Brunot játszó Sacha Baron Cohen tudta, hogy miről van szó igazából, épp ezért meg tudta mutatni az emberek igazi érzéseit a melegekkel szemben. Amúgy ezt a figurát is jól hozta szerintem (mondjuk csak Ali G-t láttam, Boratot nem), nem volt semmi baj a játékával.

A film amúgy nagyon ingadozó. Néha szétröhögöd a fejed a poénokon (talkshow, vagy karatés jelenetek), néha meg egyszerűen túl sok a gay. Valószínűleg ezt direkt csinálta SBC, hogy minket, nézőket (is) szpasson, de néha szerintem túlzásba esett (nem csak a buziságot illetően, hanem amúgy is). Fete gyerek kerszten náci katonákkal alatta? Pantotomim blowjob? WTF? Viszont ha ezeket sikerül kizárnia az embernek akkor nagyon jól szórakozhat, mert a legtöbb poén nagyon üt.

Még gyenge pont a sztori, de mivel nem valami komoly drámáról van szó, hanem egy vígjátékról, ezért ezt el lehet nézni nekik. A zenéért viszont itt is jár a jó pont, kevés volt nagyon, de amikor volt, akkor mindig illett oda (ráadásul jó zenéket választottak). A végén pedig még egy saját dalt is előadott Bruno, elég durva sztárok kíséretében.

A filmet nem tudom lepontozni, pedig ez volt a szándékom az elején. Egyszerűen amin ennyit röhög az ember, az nem lehet rossz. Nekem ez 8/10, de aki nagyon nem bírja a melegeket az ne nézze meg (vagy pont ezért érdemes megnézni?), mert vannak benne nagyon kemény, gusztustalan dolgok.
 

"My name is Michael Westen. I used to be a spy."

 Sikerült végignéznem a Burn Notice (magyarul: Minden lében négy kanál [WTF]) című sorozatot. A pilot még elég gyengére sikerült, félbe is hagytam mert elaludtam rajta. De azután a jobnál jobb részek következtek, és egy egész jó sorozattá fejlődött.

 A történet alapja az első mondat. Van egy ex-kém, aki ki akarja deríteni, hogy miért is kapott burn notice-t, miért rúgták ki. Ha egy kém elveszti állását, nem úgy megy mint máshol. Megszüntetik a bankszámláit, körözést adnak ki rá, nem utazhat sehova. Sőt még talán egy páran el is akarják tenni láb alól. A mi esetünkben Michael Miami-ban ragad akarata ellenére.

 A főszereplő Jeffrey Donovan-t nem ismerem. Ez nem véletlen, hiszen eddig csak pár sorozatban játszott egy két epizódban. Mostanában a Changeling-ben szerepelt, de ezt se láttam még. Michael exbarátnőjét, Fiona-t Gabrielle Anwar játsza. Ez előtt ő se sokat monkálkodott, csak egy-két sorozat epizódban szerepelt. Michael barátját, Sam-et Bruce Campbell játsza, aki már annál ismertebb. Sok filmben játszott. És a hangja a Pókember filmekből is ismerős lehet. A Michael anyukáját játszó Sharon Gless is ismerős, ő is szerepelt pár filmben már.

 Egy rész mindig két szálon fut. Michael és társai valamiből meg kell éljenek, így elvállalnak ezt-azt. Minden részben más munkájuk van. Mindegyik különböző, így nem válik unalmassá a sokadik rész után sem. A munkák általában valakinek a megmentése, vagy pénz visszaszerzése egy csapat maffiozótol. De ezt is simán megoldják. A másik szálon Michael ki akarja deríteni, hogy ki és miért rúgatta ki. Ez nem megy olyan könnyen, hiszen az FBI-al is sokszor meggyűlik a bajuk.

 A sorozat amerikában is nagyon sikeres. Már a 3. évadot vetítik. Én se tudok sok negatívumot mondani. A főszál elég lassan indult be. De a 12 rész alatt egyre jobb lett, egyre jobban megtetszett nekem is. Pedig nem gondoltam volna a pilot után. A szereplők is bele kellett rázódjanak, az elején nem nyújtottak valami nagyot. De aztán ez is csak jobb és jobb lett. A történet is változatos volt. Az egész évad összességében megérdemel 8/10 pontot. Igazából lehetne 9-is, csak a pilo lehúzza kicsit. Elkezdtem második évadot is, majd arról is lesz cikk.